2012. január 09., 08:572012. január 09., 08:57
A helyzet ugyanakkor mégsem ennyire egyértelmű, hiszen olyan kezdeményezésről van szó, amely a romániai magyar közösség, még tovább szűkítve a kört pedig az RMDSZ magyar politikai ellenfelei számára hozna kedvező változásokat. Băsescu viszont mindeddig kimondottan olyan módosításokat szorgalmazott, amelyek a hozzá közel álló Demokrata-Liberális Párt jobb választási szerepléséhez járulhatnak hozzá – a tiszta egyéni választókerületes rendszer bevezetése ugyanis a nagy pártoknak kedvez, és igaz ugyan, hogy stabilabb kormányzást tesz lehetővé, viszont meglehetősen aránytalan képviseletet eredményez.
Persze fölhozható az az érv, hogy 1990 óta Băsescu volt talán az egyetlen vezető román politikus, aki érdemben beszélt a romániai magyarok problémáiról, a román nyelv speciális módszerekkel való oktatásának szükségességétől a magyarlakta vidékek infrastruktúrájának elmaradottságáig. Sőt immár hagyományosan visszajár a Székelyföldre, ahol ma is népszerű.
Mint ahogy az ösztönzésére több PDL-s miniszter is – a leggyakrabban Elena Udrea, a fejlesztési tárca vezetője – ellátogatott a székely vidékekre. Csakhogy mindezek célja elsősorban nem az, hogy a magyaroknak jó legyen, hanem az, hogy Băsescu, illetve a PDL az ő voksaikat is megszerezze – mint ahogy az be is következett a három évvel ezelőtti elnökválasztáson, ahol a magyarok által az államfőre adott szavazatok jelentős mértékben járultak hozzá a győzelméhez. Vagyis Băsescu – és a PDL – stratégiája épp az ellenkezőjét célozza annak, amit az EMNP javasolt.
Az etnikai arányosság elvének rögzítése ugyanis a magyar választói tömb egyben tartását eredményezné, míg a PDL éppen arra hajtott rá, hogy a magyarok voksait elterelje a magyar pártok irányából – elütve ezzel őket a bejutástól –, és közvetlenül a saját „akoljába” terelje a szavazatokat. A magyar képviselet felszámolása és magyar voksok begyűjtése persze a többi román párt titkos vágya is, már csak ezért is ellenzik az etnikai arányosság rögzítésére vonatkozó javaslatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok