Alaposan összezavarta a politikum számításait az alkotmánybíróság azon ítéletével, miszerint alkotmányos ugyan, hogy 50-ről 30 százalékra csökkentették a népszavazások érvényességéhez szükséges részvételi arányt, de csak akkor, ha csupán a hatálybalépése után egy évvel kezdik el alkalmazni.
2013. június 27., 22:452013. június 27., 22:45
2013. június 28., 11:232013. június 28., 11:23
A salamoni döntés egyrészt visszaadja az abba vetett bizalmat, hogy a béna kacsává vált Traian Băsescu államfőn kívül még mindig maradt ellensúlya a kétharmados USL-kormánynak, másrészt viszont bizonytalanná teszi a kormány által tervezett alkotmánymódosítási folyamat lezárultának időpontját.
A kabinet ugyanis arra számított, hogy a részvételi küszöb leszállításával elég lesz a saját híveit mozgósítania ahhoz, hogy miután a parlament várhatóan ősszel elfogadja az alaptörvény módosításait, azokat a kötelezően kiírandó népszavazáson játszi könnyedséggel elfogadtassa „a néppel\" is, hogy az új alkotmány 2014. január elsejétől már életbe is léphessen. Jelen állás szerint ez már idén nem történhet meg, ezért kezdtek el számítgatni, hogy mikor is lenne jobb kiírni a referendumot.
Ha Crin Antonescu PNL-elnök felvetése válik valóra, és a jövő év végén esedékes elnökválasztással egyszerre rendezik meg a népszavazást, a kormány ambiciózus – de elsősorban nem a polgárok, hanem saját politikai érdekeit szolgáló és ránk nézve veszélyes – regionalizációs tervei legalább egy évet csúsznak, ami pozitívum. Ha viszont mégis a jelenlegi, 50 százalék plusz egy fős részvételi küszöb mellett rendezik meg a voksolást, azzal még akkor is hatalmas rizikót vállalnak fel, ha több napig lehet majd szavazni.
Hiszen ha a PDL és a magyarok ismét bojkottot hirdetnek, szinte borítékolható a kudarc. Főleg akkor, ha az államfő egy-két héttel korábban valóban „rászervezi\" az egykamarás parlamentről szóló saját népszavazását, hiszen kevés az esély, hogy az emberek többsége két, egymást rövid időn belül követő referendumon is részt vegyen. A gond csak az, hogy amíg a szembenálló felek a népszavazással taktikázgatnak, a lényeg elsikkad: az, hogy az alkotmánybíróság – ha késleltetve is – jóváhagyta, hogy a népszavazásokon már a polgárok töredéke is legitimálhasson bármilyen populista, veszélyes vagy csak egyszerűen ostoba felvetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!