Nem csoda, hogy Victor Ponta miniszterelnök agresszívan reagált arra a hírre, hogy a korrupcióellenes ügyészség vádat emelt Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb politikusa ellen a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló tavalyi népszavazáson elkövetett csalások miatt.
2013. október 07., 18:392013. október 07., 18:39
Hiszen egy hivatalban levő kormányfő-helyettes elleni vádemelés ténye mind a kormányra, mind a pártra rossz fényt vet – mindamellett, hogy az ártatlanság vélelme elve alapján Dragnea mindaddig nem tekinthető bűnösnek, ameddig nem születik jogerős elmarasztaló ítélet.
Az, hogy a PSD vezérkarát nagyon kényelmetlen helyzetbe hozta a Dragnea elleni eljárás, abból is leszűrhető, hogy Pontával az élen hogyan próbálják a tényeket elferdítve manipulálni a közvéleményt. A kormányfő és Dragnea retorikájának központi eleme az, hogy az ügyészség mindenkit meg akar büntetni, aki részt mert venni a tavalyi referendumon, és az államfő leváltására mert szavazni. Holott nem erről van szó – a vádak nagyon is konkrétak, nem az egyszerű, Băsescut nem kedvelő polgárokat érintik, hanem azt, hogy a népszavazás során valakik a törvényeket áthágva, kampánycsendet sértve vitték az urnákhoz a polgárokat, illetve, ami még súlyosabb, hogy a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi arány elérése érdekében hamis szavazatokat csempésztek az urnákba.
Az sem kevésbé visszatetsző, hogy a miniszterelnök vádaskodni kezdett a Dragnea elleni eljárás kapcsán. Bár neki is jogában áll véleményt nyilvánítani, megengedhetetlen, hogy egy kormányfő oly módon próbáljon meg diszkreditálni egy bűnvádi eljárást, hogy személyében támadja az eljáró ügyészt, politikai alapú elfogultsággal vádolva őt. Az, hogy Ponta az államfő megrendelésére dolgozó, politikai alapon eljáró közvádlónak bélyegezte Lucian Papici-ot, valamint Daniel Morar korábbi DNA-vezetőt, az ő pozíciójában elfogadhatatlan, hiszen alkalmas az igazságszolgáltatás elleni hangulatkeltésre a vele és pártjával szimpatizáló polgárok körében, és a majdan eljáró bírák befolyásolására tett kíséreltként értelmezhető.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!