2012. október 09., 10:022012. október 09., 10:02
Most viszont Craiován készíthettek hasonló felvételeket a híradósok: a rendőrség és a csendőrség egységei autóbuszokra ültették a város egyik negyedében illegálisan megtelepedett nomádokat, és hazaküldték őket származási helyükre.
A város lakói természetesen fellélegeztek – azonban minden bizonnyal csupán egy időre, hiszen a hazaküldött romáknak otthon ugyanannyi kereseti lehetőségük van, mint eddig: vagyis semennyi. Ezért valószínűleg legfeljebb hetek kérdése, amíg újra felkerekednek, hogy az ország valamely nagyobb városában vagy külföldön próbáljanak szerencsét – akár ócskavasgyűjtést jelent ez, akár más, a büntető törvénykönyvbe ütköző elfoglaltságot. Hogy a romák hazazsuppolása még félmegoldásnak sem alkalmas, arra az EU nyugati tagállamaiban már rájöttek.
A francia nagykövet nyilatkozata, miszerint a cigánykérdést európai üggyé kell emelni, hiszen hiába küldik haza őket – még hazatérési segélyt is biztosítva –, úgyis visszatérnek. Egyelőre úgy tűnik, hogy a román illetékesek még mindig nehezen fogják fel, hogy a romakérdés megoldása nem abban rejlik, ha eltüntetik őket szem elől – vagy azáltal, hogy kizsuppolják őket a városokban vagy azok környékén felépített illegális táboraikból, vagy oly módon, hogy egyszerűen nem tesznek semmit, csupán hagyják, hogy tízezres nagyságrendben utazzanak a nyugati EU-tagállamokba, hiszen addig sem nekik kell a problémával foglalkozni.
Csakhogy egyre egyértelműbb, hogy ebből a nyugati uniós tagoknak kezd mindjobban elegük lenni. A román schengeni csatlakozás halogatása már intő jel, de most már az amúgy nem Schengen-tag britek is azzal fenyegetőznek, hogy a nagyszámú problémás bevándorló miatt korlátozzák egyes EU-tagállamok polgárainak beutazását. És ne legyenek kétségeink: ha a gazdasági válság továbbra sem csitul, Bukarest pedig továbbra is csak a cigányprobléma „exportjára” lesz képes, előbb-utóbb nem csupán a londoni illetékesekfejében fordulnak meg hasonló ötletek.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.