2011. november 22., 09:182011. november 22., 09:18
Nem csüggesztette el őket a négy évvel ezelőtti kudarc, amikor a polgárok elsöprő többsége Băsescu hivatalban maradását támogatta a parlamenti döntés nyomán megtartott népszavazáson, mint ahogy az sem, hogy a parlamenti matematika most nem nekik kedvez, lévén, hogy az akkor az államfővel szemben állók táborát erősítő RMDSZ most a Băsescu pártjaként számon tartott PDL-vel kormányoz közös koalícióban. Tény ugyanakkor, hogy a 2007-es állapotokhoz képest most éppen fordítottnak tűnik a helyzet. Ma a parlamentben tűnik bizonytalannak a voksolás kimenetele, a polgárok jelentős része azonban – legalábbis a közvélemény-kutatások tanúsága szerint – kiábrándult Băsescuból.
A gazdasági válság nyomán kialakult helyzetért a lakosság többsége a kormányzó PDL-t és annak mentorát, azaz őt tekinti felelősnek. Mindemellett a PDL-t érintő korrupciós botrányok sem Băsescu esélyeit erősítik. Más kérdés ugyanakkor, hogy mit nyer az ország, ha a parlamentnek sikerül felfüggesztenie Băsescut, és ezt a lakosság ezúttal megerősíti. Szó sincs arról, hogy ő lenne minden idők legtökéletesebb államfője – sőt! –, azonban a jelenlegi ellenzék sem vele, sem a mostani kormány – amúgy alig látható – gazdaságpolitikájával szemben nem mutatott eddig fel hiteles alternatívát. Ha Crin Antonescunak hívnák az államfőt, ő ugyanúgy nem tudna pénzt keríteni a nyugdíj- és béremelésekre, mint a jelenlegi elnök. Ezért szükséges az újabb cirkusz: mivel az USL sem tudja, hogyan lehetne kilábalni a válságból, és honnan lehetne pénzt szerezni, politikai pótcselekvésként beindítja a felfüggesztési eljárást.
Annak során ugyanis nem érdemi szakmai és gazdasági érvekkel kell előállni, hanem homályos, az átlagpolgár számára érthetetlen és érdektelen alkotmányjogi csűrés-csavarással, ráadásul a kampány folyamatos szereplési lehetőséget biztosít. Persze vitathatatlan, hogy Băsescu eddigi tevékenysége során gyakran feszegette az alkotmányos rend határait – kérdéses ugyanakkor, hogy az USL mostani kezdeményezése hogyan tudná az alkotmányosság megerősödését és a stabilitást szolgálni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok