Akárcsak a három évvel ezelőtti kormányváltás után a budapesti, most a román kormány is alkotmánymódosítást kezdeményezett.
2013. május 10., 11:292013. május 10., 11:29
2013. május 23., 11:482013. május 23., 11:48
A két folyamat ugyanakkor jobban nem is különbözhetne egymástól. Miközben ugyanis Magyarországot még ma is szégyenpadra akarja ültetni az Európai Parlament baloldala, amiért nekik nem tetsző elemek is bekerültek az alaptörvénybe – amelyet, szó, ami szó, talán a kelleténél többször módosítottak utólag –, és nem kérték ki minden egyes módosítás előtt a „nyugati szakértők” véleményét, addig Victor Ponta román kormányfő a bukaresti diplomáciai hagyományokat folytatva már túlzásba is viszi a külső elvárásoknak való megfelelési kényszert. A héten már egyenesen úgy nyilatkozott: kötelező érvényűnek fogja tekinteni az Európai Tanács alkotmányjogi szaktestülete, a Velencei Bizottság ajánlásait, ami azért egy magát alkotmányosan is szuverén országként meghatározó állam kormányfőjétől furcsa.
Hogy Ponta ezzel a kijelentéssel jócskán túltolta a biciklit, azt koalíciós partnere, a liberális párt illetékesének méltatlankodása is jelzi, aki szerint a testület véleményét előre szentírásnak tekinteni mégiscsak túlzás. Persze Ponta igyekezete annak fényében érthető, hogy a jogállami intézmények elleni tavalyi támadássorozat után Brüsszel még mindig gyanakodva figyeli. Ezért olybá tűnik, akár arra is hajlandó lenne, hogy az uniós illetékesek megpuhítása érdekében minden reggel személyesen szolgálja fel Barroso bizottsági elnök kávéját.
Problémás Ponta tulajdonjoggal kapcsolatos álláspontja is – még a bűnözők megfegyelmezése és az állami infrastrukturális beruházások fontossága sem indokolhatja a korlátozását. Kérdéses a kisebbségek jogainak „rugalmas és korrekt” szavatolása is – az erre vonatkozó ígéret hangzatos, de egyelőre igencsak üresnek hangzik.
Mindemellett most úgy tűnik, hogy Ponta ügyesen taktikázik, és az uniós illetékesek, illetve a Velencei Bizottság tagjai előtti hajbókolás nemzetközi szempontból konfliktusmentesebb alkotmányozási folyamatot vetít előre, mint a magyarországi. Azért kíváncsiak vagyunk, lesz-e olyan nemzetközi fórum, amely számon kéri Bukaresten a nemzeti kisebbségi jogok konkrét alkotmányos szavatolását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!