Bármilyen furcsának is tűnik, maga Victor Ponta miniszterelnök teheti lehetővé az alkotmány első cikkelye azon kitételének megváltoztatását, amely nemzetállamként határozza meg Romániát.
2013. május 17., 11:452013. május 17., 11:45
2013. május 23., 11:472013. május 23., 11:47
A kormányfő ugyanis a fejébe vette, hogy rugalmasabbá teszi a tulajdonjog sérthetetlenségét kimondó, alkotmányos cikkelyt, annak érdekében, hogy elkobozhatóvá váljon a sorozatos közlekedési kihágásokat elkövető gépkocsi-tulajdonosok járműve, illetve hogy könnyebbé váljanak a kisajátítások a stratégiai jellegű infrastrukturális beruházások esetében.
Az ominózus cikkelyt azonban ugyanaz a hírhedt 152-es cikkely védi, amely elvileg azt is kimondja, hogy az első cikkely sérthetetlen. Ponta viszont kijelentette: ez nem probléma, előbb módosítani kell a 152-es cikkelyt, utána pedig már nyugodtan hozzá lehet nyúlni a magántulajdonról szóló paragrafushoz.
Persze a magántulajdon sérthetetlensége olyan alaptétel, amelyet semmi sem írhat felül, ugyanakkor valóban nem példa nélküli a világ demokratikus részén sem, hogy a viszszaeső, súlyos kihágásokat elkövető autósok járművét elkobozzák, és a kisajátítást is mindenhol gyakorolják. Ha a tulajdonjog ezeken túlmenően megfelelő módon körülbástyázható, és a lehető legnagyobb mértékben kizárják a tulajdon sérelmére elkövetett hatósági visszaélések eshetőségét, akkor érdemes elgondolkodni a javaslaton. Már csak azért is, mert ha Pontának sikerül keresztülvernie az ódzkodó liberálisokon az ötletet, akkor az megnyithatja az utat a magyar követelések előtt. Mert ha egyszer már módosították a 152-es cikkelyt, és ennek nyomán egy olyan paragrafust is, amelynek módosítását ez tiltotta, akkor semmilyen jogi érvvel, csűrés-csavarással nem indokolható, hogy miért ne lehetne ezt még egyszer megtenni.
Hiába mondja Ponta, hogy a kisebbségi jogokat más módon kívánják szavatolni, az első cikkelyt pedig, amely kizárja az államalkotó tényezők közül a nemzeti kisebbségeket, viszont nem kell bolygatni. Ha egyszer módosítottak egy „módosíthatatlan\" cikkelyt, akkor a többi is megváltoztatható. Ha pedig a román kormány ezt nem így gondolja, akkor nyilvánvaló, kettős mércét alkalmaz a nemzeti kisebbségekkel szemben.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!