2010. december 17., 11:522010. december 17., 11:52
Lám, így oldja meg a tél, amit a kormány megoldani képtelen. Az emberek, ha elégedetlenek is, behúzódnak a kályha, a fűtőtest mellé, vagy még egy pokrócot húznak magukra. Arra gondolnak, tovább rontanák a helyzetüket, ha még az egészségüket is kockáztatnák. Így sem elég a nyugdíj, a kereset; mi lenne, ha még ezt is gyógyszerekre kellene költeni. Kormánybuktatásra, szabadtéri demonstrációkra nem alkalmas az időjárás. Íme hát, így válnak a hófellegek, a negatív Celsius fokok, a sárga meteorológiai vészjelzések politikai tényezőkké.
E gondolatokat voltaképpen a naptár hívta elő. 21 évvel ezelőtt, Temesváron a felkelőkkel tartott az időjárás. December 16-án plusz 18 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló, majd a diktatúra ellen forduló tömegnek nem kellett a téllel számolnia. A tüntetők vígan zuhanyoztak a vízágyuk vízsugarában, mit sem törődtek az átázott ruháikkal. A december 17-i első sortüzek vérnyomait pedig egy nyárias zápor mosta el 18-án hajnalban. Talán a meteorológusok sem sokszor láttak ilyent december derekán: zuhogott az eső, villámlott és mennydörgött Temesváron.
Az ember akarva akaratlan felteszi a kérdést: vajon kinn marad-e az utcán az, akit a fagyban talál el a vízsugár? Megdőlt volna-e, megdőlhetett volna-e a Ceauşescu-diktatúra, ha 21 évvel ezelőtt is úgy csikorog a tél, mint most? Vagy ha be is következik a változás, az a temesvári református templom mellől indul-e? Ezen már csak azért is érdemes elgondolkozni, mert sokan a titkosszolgálatok által előre kitervelt, megszervezett eseménysornak tekintik mindazt ami akkor történt. Márpedig az események alakulását olyan tényezők is alapvetően befolyásolták, amelyekre sem a Szekuritáténak, sem a KGB-nek, sem a CIA-nak nem lehetett befolyása. Az pedig nehezen elképzelhető, hogy a rendszerváltozás forgatókönyvét a meteorológiai előrejelzésekre alapozva írták volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok