2012. november 02., 10:412012. november 02., 10:41
Ugyan már, ez olyan lenne, mintha a bűzös borztól azt várnánk, hogy holnaptól Chanel parfümillatot eregessen. Hanem azért a jelek szerint mégis van, mit változtatni, az eddigi stílus ugyanis annyira nem jön be a romániai fiataloknak, hogy egészen sajátos idolokat választottak maguknak, már ami a politika területét illeti. A héten ismertetett egyik felmérés szerint ugyanis a fiatalok politikusi példaképe a férfiak között Dan Diaconescu, a nők között pedig Elena Udrea.
Ha valaki esetleg nem tudná, Diaconescu egy bulvártévé-csatorna tehetős tulajdonosa. A bulvártévét itt szó szerint kell érteni: nagyjából arról szól, hogy egy spártai berendezésű stúdióba bármilyen futóbolond beülhet, és ország-világ előtt elmondhatja teóriáit arról, hogy az ország gazdasága azért tart ott, ahol tart, mert a politikai osztály valójában a Hold túloldaláról érkezett náci ufókból áll. Az ezzel megszerzett népszerűséget meglovagolva Diaconescu politikai pártot alapított, és a televízió törzsközönsége – amelynek átlagos mentális nívójához képest a szállóigévé vált panelproli akadémiai címre esélyes diplomahalmozó – a semmiből mintegy tízszázalékos népszerűséget biztosított számára.
Elena Udrea már régebbi motoros a politikában, karrierjét egyrészt dúsgazdag üzletember férjének, másrészt külsejének köszönheti, harmadrészt annak, hogy jókor hagyta ott korábbi pártját, és az új konjunktúrában fejlesztési miniszterségig vitte. Amúgy arról volt ismert, hogy ő az ügyeletes szőke jó nő a kabinetben, valamint arról, hogy a megszorító intézkedések bejelentésének időszakában D&G ruhában feszített.
Most eszem ágában sincs azért sápítozni, mert a tömegmédián szocializálódott ifjúság nem Platónt vagy Marie Curie-t tartja példaképének, de a felmérés eredménye azért jelzi a trendeket. A feltörekvő generáció szemében a siker szimbóluma a zöld mezőben egy SZENZÁCIÓ! feliratú tévéképernyő, rajta egy több ezer eurós Louis Vuitton táska látható, amit egy jó mellű bulvárceleb lóbál a parlament folyosóin. A jövő elkezdődött.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.