2011. szeptember 28., 09:582011. szeptember 28., 09:58
Az ügynökség törvénycikkelyekre hivatkozva állítja: érdekkonfliktusnak számít a családtagok alkalmazása; az érintettek némelyike azzal fenyegetőzik, hitelrontási pert indít az ANI ellen. A konfliktus jogi vonatkozásai minden bizonnyal a bíróságon tisztázódnak majd. Morális következtetéseket azonban a választók is levonhatnak. Erkölcsi megfontolások alapján ők jutalmazhatják vagy büntethetik választottaikat, ők fogadhatják el, vagy utasíthatják el azt is, ha egy politikus a korábbi titkárnőjére cseréli le a feleségét, és azt is, ha a feleségére cseréli le a korábbi titkárnőjét. Az azonban a támadásból és a védekezésből egyaránt kiolvasható, hogy árnyalt a kép az irodavezetők kérdésében. Nem lehet ugyanis erkölcsi megfontolás alapján egy kalap alá venni egy képviselő irodavezetőjét a polgármester titkárnőjével. A képviselőnek ugyanis nem közigazgatási, hanem politikai szerepet oszt az alkotmány.
A politikai szerepben pedig a bizalmi tényező legalább olyan fontos, mint a felkészültség. Az érintettek, valószínű, a családon belüli bizalmat próbálták ilyen módon beemelni a politikába. Úgy gondolhatták, a képviselet akarva-akaratlan családi vállalkozás. A hitvestárs vagy a gyermek így is, úgy is a politikussal együtt szenvedi el a bukaresti ingázást, a választások megpróbáltatásait, hát nem baj az, ha az egymásrautaltságot az anyakönyv mellett a munkakönyv is igazolja. A megfontolást a közpénzek felhasználásának az erkölcse írja felül. Az érintett családok ugyanis a közpénzből vontak többet a családi kaszszába, mint amennyi normális körülmények között járt volna. A bukaresti hagyományokat átvéve a politikát az államból való megélés eszközének tekintették. Ez pedig nem elfogadható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok