2011. július 28., 09:332011. július 28., 09:33
És megannyiszor hallottam, olvastam az illető reakcióját is, miszerint egy fikarcnyi sem igaz abból, hogy ő állami pénzeket vágott volna zsebre. Ahogy az sem felel meg a valóságnak, hogy a vidéki infrastruktúra-fejlesztésre szánt uniós pénzeket bár szintén infrastruktúra-fejlesztésre, azonban az anyósa, sógornője, hatodrangú unokatestvére vagy szomszédja lakásának, hétvégi házának a felújítására fordította volna.
Az összegeket ugyanis rendeltetésszerűen használta fel, és a DNA ügyészei csupán politikai alapon szaglásznak utána, politikai hadjárat, nyomásgyakorlás, bosszú áldozata. És meglepő módon az utóbbi kijelentést hasonlóképpen alkalmazzák mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok. Így most már egyre jobban furdal a kíváncsiság, hogy a politikai alapon vizsgálódó DNA kinek az embereiből is tevődik össze? Esetleg a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon alapon mindkét oldal hasonló arányban „delegál” ide ügyészeket, akik sorshúzással döntik el, hogy mikor melyik fél fekete bárányai ellen indítanak hadjáratot? Vagy az egész mechanizmust valóban az államfő irányítaná, és valahányszor olyan témával foglalkozik a sajtó, amellyel szerény véleménye szerint nem kellene, koncként bedobja az újságíróknak valamelyik vezető politikus állítólagos korrupciós ügyeit? A változatosság kedvéért, vagy hogy ne keltsen gyanút, hol egyik, hol a másik oldalról?
Ez mai napig rejtély maradt számomra, azonban „a politikai leszámolások” végkifejletét tekintve azt a következtetést vagyok kénytelen levonni, hogy a hetekig tartó nyilatkozatok után – ugyanis egy ilyen ügy jó alkalom a többi politikus számára is, hogy véleményt nyilvánítson, védelmébe vegye, vagy esetleg támadja kollégáját, esetleg biztosítsa választóit, hogy ő soha nem tenne ilyet –, olyan hirtelen felejtik el az egészet, ahogy kezdődött. Vagy azért, mert az illető politikus valóban feddhetetlen – és ennek nincs hírértéke –, vagy esetleg azért, mert a DNA ügyészeinek éppen egy másik, természetesen politikai alapon indított nyomozással kell foglalkozniuk.
Ezek után már-már azt hinné az ember, hogy Romániában nincs is korrupció, és az uniós szervek, nemzetközi fórumok tájékozatlanságból állítják azt, hogy a hazai igazságszolgáltatásnak nagy lemaradásai vannak e téren. Talán félretájékoztatták őket. Politikai alapon.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!