2009. május 12., 12:052009. május 12., 12:05
Persze a Fidesz jelöltje, Páva Zsolt által az MSZP-s Szili Katalinra mért kétharmados vereségnek túlzás lenne rögtön országos jelentőséget tulajdonítani, mindez viszont precíz helyzetképet szolgáltat a magyar jobb- és baloldal közötti jelenlegi erőviszonyokról. Nem elhanyagolható szempont ugyanis, hogy Európa leendő kulturális fővárosa – az 1994–98 közötti Páva-érát, a most újrázó polgármester első mandátumát leszámítva – szocialista fellegvárnak tekinthető.
Ennél is fájdalmasabb a vasárnapi kudarc az MSZP szempontjából amiatt, hogy az Országgyűlés elnökének személyében az egyik legnépszerűbb magyar politikus, nem mellesleg pedig a legjobb megítélésnek örvendő szocialista személyiség szenvedett csúfos vereséget, ráadásul olyan ellenféltől, akinek országos ismertsége elenyésző a Sziliéhez képest. Nem véletlen, hogy ezek után a kormánypárt egyik vezető politikusa „nagy bajt” jósolt alakulata további választási esélyeit illetően, burkoltan pedig a Gyurcsány Ferenc fémjelezte közel ötéves korszakot nevezte meg a fő bajok forrásaként, amelyet szerinte az MSZP-nek mihamarabb le kell zárnia.
Kétséges azonban, hogy a volt kormányfő-pártelnök jelentette ballaszttól formálisan megszabadult szocialisták el tudják-e adni a magyar választóknak – nem utolsósorban saját híveiknek –: a Bajnai-kormány tulajdonképpen nem a harmadik Gyurcsány-kormány, és hogy a megszorító intézkedések valóban jó irányba viszik a válság sújtotta országot. Ha erről továbbra sem tudja meggyőzni a szavazókat, akkor a magyar baloldal számára a pécsi időközi választáson elszenvedett kiütéses vereség csak az első az EP-választások és az országgyűlési megmérettetés jelentette hárommenetes politikai küzdelemben. Ráadásul a két utóbbi megmérettetés után sokkal nehezebb lesz talpra állni.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.