Az történt ugyanis, hogy egyeseknél kiverte a biztosítékot az a tankönyv, amelyben az Erdélyben élő székelység történelmét mutatják be a szerzők, és amelyet amolyan kiegészítő segédanyagnak szántak a székelyföldi általános iskolások számára. Az ügyet végül felkapta a bukaresti sajtó is, amelynek egyik zászlóshajója egyenesen azt állította, miszerint a könyv arról ír, hogy a románok a székelyek szolgái voltak, ami mégis hallatlan és vérlázító ugyebár. Kiderült ugyan, hogy ilyesmiről nincs szó a könyvben, csupán vélhetően fordítási hiba történt, de ez már mellékes.
Azt javaslom, legyünk egy kicsit megértők a háborgókkal szemben. Elvégre sokkoló lehet végre valós történelmi tényeket tartalmazó történelemkönyvvel szembesülni. Köztudott, hogy a román iskolákban történelem címén még ma is a dákoromán kontinuitás című mitológiát oktatják, amelynek az a lényege, hogy Erdélyben már évezredek óta a románok ősei élnek, akik csodálatos, virágzó civilizációt hoztak létre, majd a hódító rómaiakkal összeolvadva létrejött a román nép, amit ugyan egyetlen történelmi dokumentum vagy régészeti emlék sem támaszt alá, de ez a tény is csupán a nemzet zsenialitását bizonyítja. E bukolikus idillnek aztán a román mitológia szerint a barbár magyarok hódítása vetett véget.
Ne haragudjunk rájuk, hiszen a gyerekek nem tehetnek róla, mivel fertőzik az elméjüket az iskolában, ráadásul már nem egy olyan román történész akad, aki szembenézett ezekkel a mítoszokkal, és megkísérli lerombolni őket. Már az pozitívum, hogy végre nyilvánosan szóba került a téma, és ennek nyomán esély nyílik arra, hogy minél többen ismerkedjenek meg a valós történelemmel. Nem azért, mert a román mítoszok lerombolásával mi nyújthatnánk be történelmi igényünket Erdélyre. Hanem egyszerűen azért, mert nagyon nincs rendben, ha egy európai nemzet még a 21. században is azzal próbálja frusztrációit kompenzálni, hogy áltörténelmet kreálva magának teremt hivatkozási alapot más nemzetek önrendelkezési törekvéseinek elnyomására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok