Pataky István

Pataky István

Párbeszéd már van

2022. szeptember 08., 09:522022. szeptember 08., 09:52

Tizenkét év után érkezett hivatalos látogatásra Bukarestbe Magyarország államfője. Ez a tény már bőven elég ahhoz, hogy kiemelt eseménnyé váljon.

Az államfői, miniszterelnöki csúcstalálkozóknak a legtöbb esetben gesztusértékük van. A résztvevők elsősorban üzenni akarnak valamit közös jelenlétükkel, tárgyalásaikkal. A színfalak mögött akár az időjárásról is traccsolhatnak. Tizenkét év után érkezett hivatalos látogatásra Bukarestbe Magyarország államfője. Ez a tény már bőven elég ahhoz, hogy kiemelt eseménnyé váljon.

Novák Katalin és Klaus Iohannis az egyeztetéseiket követő sajtótájékoztatón szóban is megfogalmazták azt, amit a vizit már létrejöttével hirdetett: párbeszédre van szükség, csak az állandó dialógus ad esélyt a felmerülő problémák megoldására.

A két államfő a mostani találkozóval a normalitás felé tett egy nagy lépést, ami jó esetben alsóbb szintekig is eljut.

A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón elhangzottak alapján ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai orosz agresszióból, illetve az Európai Unió elhibázott szankciópolitikájából következő energiaválságon túl van két olyan aktuális téma, amelyben Magyarország és Románia számít a kölcsönös támogatásra.

Magyarországot – Lengyelországgal egyetemben – már jó ideje támadják Brüsszelből jogállamisági eljárás címszó alatt. A tét nem kicsi. Az uniós szócséplésen túl arról is szó van ugyanis, hogy megkapja-e Magyarország a hozzávetőleg kétezer milliárd forintos, vissza nem térítendő helyreállítási alap pénzét, az ehhez köthető kedvezményes kamatozású hitelt, valamint a hétéves költségvetés keretében érkező, további 7600 milliárd forintnyi uniós forrást. Varsó is hasonló helyzetben van.

A tárgyalások folyamatosak a magyar kormány és a brüsszeli illetékesek között, előrelépés is van az ügyben, Magyarországnak pedig fontos, hogy szövetségeseket tudjon maga mögött ebben a csatában. Klaus Iohannis azt mondta: reméli, hogy az uniós intézmények és Magyarország párbeszéde során megtalálják a legjobb, legalkalmasabb megoldásokat.

Romániának a schengeni csatlakozás jelenti a fő prioritást. Hosszú évek óta így van ez, de egyre több szakértői vélemény szerint ezúttal tényleg megvalósulhat a belépés. A nagy ellenzők, Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia nyitottak a szabad utazást, szállítást biztosító övezet bővítésére. A végső rábólintáshoz mindegyik uniós tagállam pozitív döntése szükséges, így Magyarországé is.

Novák Katalin megismételte a magyar kormány eddig is hangoztatott támogatását Románia csatlakozását illetően.

A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján nem sokat tudtunk meg arról, hogy az erdélyi magyarokat érintő kényes kérdésekről milyen vélemények hangzottak el a két államfő négyszemközti megbeszélésén. Iohannis megismételte a példaértékű román kisebbségpolitika dicséretét, s egy félmondatban nevezte sajnálatosnak a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetét.

Az elkövetkező hetek, hónapok döntik el, hogy a Bánffyhunyadon, Nagyváradon tapasztalt szegregációs vádak és gáncsoskodások, vagy az újraalapítás előtt álló marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium elleni akadályok egy folyamattá válnak, avagy – akár a mostani, bizalomerősítőnek is szánt csúcstalálkozó eredményeként – alábbhagynak.

Bárhogy is alakuljanak ezek a mindennapjainkat mérgező kisebb-nagyobb magyarellenes ügyködések, a magyar–román államközi párbeszédnek folytatódnia kell. Lehetőleg minél magasabb szinten. A bizalomépítésnek nincs más alternatívája.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.