Még mondják azt, hogy Románia nem tud impozáns teljesítményekkel előrukkolni: egy friss statisztika szerint például a Román Vasúttársaság utasszállító ágazata csak a 2012-es esztendő folyamán közel ötévnyi kését halmozott fel.
2013. szeptember 20., 08:072013. szeptember 20., 08:07
Előfordulhat, hogy ezzel a teljesítménnyel már sikerült a világ élvonalához felzárkózni, valahova Banglades, India vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság mögé. Persze a román vasút még mindig jobb, mert lehet ugyan, hogy lassú, de azért az előbbiekhez képest még mindig kevesebb az esélye, hogy az ember utazás közben elkapjon valami hangzatos nevű, egzotikus trópusi betegséget. Viszont Indiában – legalábbis a közszájon forgó történet szerint - vallási alapú felmentést ad a késésre, ha egy marhacsorda úgy dönt, hogy a síneken tölti el a délutáni sziesztáját, hiszen a szentként tisztelt házi állatokat tilos erőszakkal eltávolítani a vágányokról, a hívő hinduknak türelmesen meg kell várniuk, amíg őszentségeik békésen kérődzve maguktól odébb állnak. Mármost Romániában ilyen, vallási alapú mentő körülmény nincs, bár nem tartjuk kizártnak, hogy ha az ortodox egyház úgy döntene, hogy egy új templom valamely forgalmas vasúti csomópont közepén mutatna a legjobban, akkor a templom megépítésének finanszírozását maga a vasúttársaság vállalná önként és dalolva. (És lássuk be, ezzel az adott szakaszon egy csapásra meg is oldódna a késések ügye).
Aztán előhozakodhatnánk a másik véglettel, és megemlíthetnénk a japán példát, ahol az éves késések összege percekre rúg, meg azzal a városi legendával, miszerint amikor az összeg mégis jelentősen megnőtt, valamely magas rangú közlekedési illetékes szeppukut követett el. De nincs sok értelme, mert ha a japán példa igaz lenne, akkor ilyen alapon nem csupán a teljes romániai vasúti személyzet kellene hogy véget vessen az életének, de még az ükunokáik is, ettől viszont a vonatok pláne nem lennének gyorsabbak.
Úgyhogy egyelőre érdemes beletörődni abba, hogy a vonalak egyre leromlottabb állapotban vannak, emiatt a szerelvények egyre lassabbak, így immár természetessé vált, hogy amikor olyasvalakit várunk, aki vonattal érkezik, nem az a kérdés, hogy hánykor érkezik, hanem az, hogy hány percet fog késni?
A vasúttársaság ugyanakkor újabb áremeléseket hajtott végre, ami miatt nincs mit csodálkozni. Hiszen az éves késések összege lassan a rekordok könyvébe kívánkozik. Ha pedig valaki egy világrekord-kísérlet részesévé kíván válni, akkor fizesse is meg az árát.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!