2011. augusztus 30., 09:412011. augusztus 30., 09:41
Az érvek, amelyekkel Victor Ponta, a PSD elnöke támadta a kormány döntését, mindennél beszédesebbek: a politikus szerint a kabinet azáltal, hogy felszámolja a minden polgárra érvényes szubvenció intézményét, és a támogatást a továbbiakban kizárólag a valóban rászorulóknak kívánja utalni, tulajdonképpen az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat akarja lehetetlen helyzetbe hozni. A kormánypárti irányítású települések ugyanis szerinte könnyebben hozzájutnak majd a segélyekre fordítható kormánypénzekhez, mint az ellenzékiek. A Ponta által mondottakban van némi igazság – a szociális támogatásnak nevezett szavazatvásárlás intézményével a magukat jobboldalinak nevező pártok ugyanúgy előszeretettel éltek Romániában, mint a közösből való osztogatásban rendszerint aktívabban jeleskedő baloldaliak. A jelenlegi kormánypártoknak is minden bizonnyal úgy hiányzik a mostani döntés, mint kecskének a kés – viszont nincs más választásuk. A gazdasági helyzet ugyanis nem teszi lehetővé, hogy fenntartsák az eddigi rendszert, ezért követelte ki az EU és az országot jókora összegű hitellel megsegítő IMF is a mindenkinek járó távhőtámogatás megvonását.
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a kormánynak annak ellenére is meg kell lépnie a megvonást, hgy jövőre választások lesznek. A döntés nyomán bizonyára sok család szembesül majd sokként azzal, hogy piaci áron kell megvásárolnia a távhőt, azonban végre hozzá kellett látni a közpénzből történő szavazatvásárlás felszámolásához. A pénz ugyanis nagyobb hasznot hajt mindenkinek, ha szétosztás helyett beruházásokra fordítják. Persze a szociális alapon valóban rászorulókat az igazi szolidaritás jegyében továbbra is támogatni kell – kérdéses azonban, hogy az önkormányzatok nem akarják-e az eddigi gyakrolathoz hasonlóan politikai tőke kovácsolására használni a pénzosztást. Pedig végre azt is el kellene fogadni, hogy a polgároknak a támogatásra való várakozás helyett elsősorban önerőből kell jobbá tenniük a sorsukat. Még akkor is, ha ez néhány pártnak nem feltétlenül áll érdekében.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.