Igazuk volt azoknak, akik biztosra vették, hogy a magyarországi balliberális ellenzéki pártok körében lényegesen nagyobb a kormánnyal, mint az egymással szembeni ellenszenv, ezért előbb-utóbb megegyezésre jutnak az együttműködésről a jövő évi parlamenti választásokon.
2013. április 30., 09:142013. április 30., 09:14
Az, hogy a Mesterházy Attila vezette MSZP és a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 – PM megállapodott a közös jelöltek indításáról, az első lépést jelenti egy olyan ellenzéki tömb kialakulásának irányába, amely akár még komoly kihívóként is felléphet a kormánnyal szemben.
Jelentős gond ugyanakkor számára, hogy a közös miniszterelnök-jelöltről még nincs megállapodás. Az MSZP-elnök jelölése mellett azt hozhatja fel érvként, hogy mégiscsak ő a legnagyobb támogatottsággal rendelkező ellenzéki párt elnöke, a közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor Bajnait többen tartják alkalmasnak a kormányfői posztra a baloldali szavazók közül, mint őt. Ez bizonyára annak tudható be, hogy Bajnaira csupán egyéves „csődgondnoki” feladat hárult, ami alatt komolyabb megvalósítás nem fűződött a nevéhez, de nagyobb bajt sem okozott, igaz, ez sem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza az MSZP katasztrofális vereségét 2010-ben.
Az új balliberális koalíció abban az esetben lehet komoly kihívó a Fidesz számára – amely a biztos választók körében ma népszerűbb, mint az MSZP és az Együtt 2014 – PM együttvéve – , ha hiteles üzenettel képes lesz megszólítani a bizonytalan szavazókat. Kérdéses, hogy a 2002 és 2010 közötti teljesítményének fényében erre hogyan lesz képes, miközben a kormány az ideológiai viták helyett konkrét, az emberek zsebének kedvező intézkedésekkel próbálja megalapozni jövő évi győzelmét.
A mostani szövetség egyértelműen a 2002 és 2010 közötti MSZP–SZDSZ-kormányok örököse – Bajnai mögött az MSZP-ből kiábrándult baloldali szavazók és az LMP-ből kivált PM képviseletében azok a doktrinér liberálisok állnak, akiket zömmel az egykori SZDSZ retorikájára emlékeztető megnyilvánulások jellemeznek. Nagy kérdés, hogy ez az örökség jövőre mennyivel lesz elfogadhatóbb a hordozóit három éve elsöprő arányban elzavaró választópolgárok számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!