2010. szeptember 24., 11:512010. szeptember 24., 11:51
Ha csökken a befizetők száma, a szétosztható összeg is kevesebb. Ez pedig úgy, hogy a nyugdíjjogosultak száma növekszik, miközben a befizetőké csökken, előbb-utóbb a rendszer összeomlásához vezet. A kormány – miután a válság és a halogatott reformok miatt körmére égett a gyertya – muszájból végre fölvállalta a rendszer átalakításával járó népszerűségvesztést, azonban a jogszabály elfogadásának mikéntje miatt fennáll a veszélye, hogy az egész reformterv még azelőtt dugába dől, hogy hatályba léphetne, állandósítva, sőt mélyítve a válsághelyzetet.
Ha ugyanis az illetékes nyomozati szervek valóban megállapítják, hogy Roberta Anastase képviselőházi elnök meghamisította a múlt szerdai voksolás eredményét, az a román parlamentarizmus eddigi legsúlyosabb válságához vezethet. Ha kiderül, hogy a kormányoldal ilyen mértékben visszaélt a kezében lévő irányítási eszközökkel, az a polgárok ordas becsapásának, a demokrácia megcsúfolásának minősülne, ami nem csupán a jelenlegi kormánypártok, de az egész politikum iránti bizalmat megrengetheti. Hiszen mi a garancia arra, hogy hasonló viszonyok között, ugyanilyen helyzetben az ellenzéki pártok másként cselekednének?
Az eddigi jelek ráadásul arra utalnak, hogy a nyugdíjtörvény elfogadásakor enyhén szólva hibádzott az abszolút többség, úgyhogy a kilátások nem túl biztatók, pedig most épp az lenne az ország érdeke, hogy végre beinduljon a reform. Ehelyett azonban ismét a jelenlegi helyzetért a PDL kormányra erőszakolásával amúgy százszázalékos felelősséget viselő Traian Băsescu államfő hivatalából való felfüggesztése van napirenden. Aminek indokoltságát ugyan nem vitatjuk – csakhogy ettől az ország helyzete még nem lesz jobb. Viszont ez is jelzi, hogy továbbra sem a nyugdíjasok és általában véve a polgárok érdekeiről van szó, hanem a hatalom mindenáron történő megszerzéséről – a járulékos veszteségekre és az okozott kárra való tekintet nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok