2010. szeptember 24., 11:512010. szeptember 24., 11:51
Ha csökken a befizetők száma, a szétosztható összeg is kevesebb. Ez pedig úgy, hogy a nyugdíjjogosultak száma növekszik, miközben a befizetőké csökken, előbb-utóbb a rendszer összeomlásához vezet. A kormány – miután a válság és a halogatott reformok miatt körmére égett a gyertya – muszájból végre fölvállalta a rendszer átalakításával járó népszerűségvesztést, azonban a jogszabály elfogadásának mikéntje miatt fennáll a veszélye, hogy az egész reformterv még azelőtt dugába dől, hogy hatályba léphetne, állandósítva, sőt mélyítve a válsághelyzetet.
Ha ugyanis az illetékes nyomozati szervek valóban megállapítják, hogy Roberta Anastase képviselőházi elnök meghamisította a múlt szerdai voksolás eredményét, az a román parlamentarizmus eddigi legsúlyosabb válságához vezethet. Ha kiderül, hogy a kormányoldal ilyen mértékben visszaélt a kezében lévő irányítási eszközökkel, az a polgárok ordas becsapásának, a demokrácia megcsúfolásának minősülne, ami nem csupán a jelenlegi kormánypártok, de az egész politikum iránti bizalmat megrengetheti. Hiszen mi a garancia arra, hogy hasonló viszonyok között, ugyanilyen helyzetben az ellenzéki pártok másként cselekednének?
Az eddigi jelek ráadásul arra utalnak, hogy a nyugdíjtörvény elfogadásakor enyhén szólva hibádzott az abszolút többség, úgyhogy a kilátások nem túl biztatók, pedig most épp az lenne az ország érdeke, hogy végre beinduljon a reform. Ehelyett azonban ismét a jelenlegi helyzetért a PDL kormányra erőszakolásával amúgy százszázalékos felelősséget viselő Traian Băsescu államfő hivatalából való felfüggesztése van napirenden. Aminek indokoltságát ugyan nem vitatjuk – csakhogy ettől az ország helyzete még nem lesz jobb. Viszont ez is jelzi, hogy továbbra sem a nyugdíjasok és általában véve a polgárok érdekeiről van szó, hanem a hatalom mindenáron történő megszerzéséről – a járulékos veszteségekre és az okozott kárra való tekintet nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok