Rostás Szabolcs
2020. március 25., 10:302020. március 25., 10:30
2020. március 25., 10:382020. március 25., 10:38
Két hét telt el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította, miszerint világjárvány szintjére lépett a koronavírus-fertőzés.
Az azóta eltelt időszakban a világ különböző országai időben és módszereiben eltérő intézkedéseket foganatosítottak a kór terjedésének megfékezése érdekében: egyesek mozgósították az egészségügyi dolgozókat, beszerezték a szükséges felszereléseket, mások korábban kijárási tilalmat vezettek be, lezárták a határaikat a külföldiek elől, ugyanakkor akadnak (lásd Szerbia esetét), akik saját állampolgáraikat sem engedik be a falakon belül. Hosszú volna felsorolni az egyedi lépéseket, éppen ezért csak két ország reakciójára szorítkozunk, erdélyi magyarokként ugyanis számunkra amúgy is ez a két példa a legrelevánsabb.
Budapest többek között határzárral és átfogó intézkedéscsomaggal válaszolt a vírus terjedésére, Magyarországon való felbukkanására, az Orbán Viktor vezette kabinet gazdaságvédelmi akciótervét a nemzetközi sajtó is a legmerészebbként minősíti. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a munkáltatóknak nem kell járulékot fizetniük a járványválság által legsúlyosabban érintett ágazatokban, továbbá a magánszemélyek és vállalkozások hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztették. Tömören: 2021-ig nem kell törleszteni, és nem számítható fel kamatos kamat sem a moratórium idején.
Ezen túlmenően a magyar kormány nagy hangsúlyt fektet az eszközbeszerzésre, és miközben világszerte hiány mutatkozik az egészségügyi felszerelésekből, Budapestre már megérkezett az első, több mint 3 millió maszkból, 100 ezer tesztből, 86 lélegeztetőgépből álló egészségügyi szállítmány Kínából. Ahonnan több száz tonnányi, a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszköz érkezik még – Budapest szerint nem titkoltan az évekkel ezelőtt meghirdetett keleti nyitás politikájának, a magyar–kínai partnerségnek köszönhetően. (Aminek bizonyítéka az is, hogy a kelet-ázsiai nagyhatalom a magyar kormányfő közismert, Hajrá, Magyarország köszöntését rótta fel magyar és kínai nyelven az egyik rakományra).
Eközben Romániában nagy vonalakban annyi történt, hogy a Ludovic Orban vezette kormány átvállalta a válság miatt bajba jutott munkáltatók által kényszerszabadságra küldött alkalmazottak (számuk máris 300 ezer közeli) segélyezését a sürgősségi állapot idejére, és 5 milliárd lejjel megemelték a kis- és középvállalkozások állami garancialapját. Bár rengetegen sürgetik, egyelőre nem született döntés a bankhitelek törlesztésének, a rezsiköltségek – a földgáz, elektromos áram, telefon-, kábeltévé- és internetszolgáltatás árának – befagyasztásáról.
Amikor a miniszterelnököt újságírók erről faggatták, a rá jellemző ráérősséggel azt a felvilágosítást adta, hogy előbb „alaposan meg kell vizsgálni” a kérdést a jegybankkal és a kereskedelmi pénzintézetekkel. És a cégek adómentességét is elemezni kell. És miközben a romániai egészségügy napok óta attól hangos, hogy a védőmaszkok, -ruhák, berendezések, fertőtlenítőszerek, kórházi ágyak, lélegeztetőgépek, tesztek hiánya a járvány berobbanása esetén az itáliainál is katasztrofálisabb állapotokat eredményezhet az országban, Orban kezeit széttárva homályos magyarázkodásba fogott érvényesíteni nem tudott szerződésekről, cégek és idegen államok visszakozásáról. Mentegetőzése hallatán már-már az az érzése támadt a szemlélőnek, mintha egy tehetetlen, cselekvésre képtelen embert látna maga előtt, aki szemmel láthatóan nem tudja, miként birkózzon meg az előtte tornyosuló feladattal.
Általános vélekedés szerint a bukaresti kormánynak sokkal korábban szigorítania kellett volna a koronavírus nyugat-európai gócpontjainak számító országokból hazamenekülő román állampolgárok befogadását, az eddig foganatosított intézkedések pedig nem elegendőek a gazdaság megmentéséhez. Még a magyarbarátsággal, az Orbán Viktor iránti szimpátiával egyáltalán nem vádolható volt román kormányfő, Victor Ponta is amondó, hogy az óvintézkedések és gazdaságmentő lépések terén Bukarestnek példát kellene vennie Budapesttől. „Az ő Orbánjuk jobb döntéseket hozott, mint a mienk” – állapította meg Ponta.
Amihez a viccet parafrazálva annyit lehet hozzáfűzni csupán: „mecsoda különbség!”
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
2 hozzászólás