Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Orbán és Orban

2020. március 25., 10:302020. március 25., 10:30

2020. március 25., 10:382020. március 25., 10:38

Két hét telt el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította, miszerint világjárvány szintjére lépett a koronavírus-fertőzés.

Az azóta eltelt időszakban a világ különböző országai időben és módszereiben eltérő intézkedéseket foganatosítottak a kór terjedésének megfékezése érdekében: egyesek mozgósították az egészségügyi dolgozókat, beszerezték a szükséges felszereléseket, mások korábban kijárási tilalmat vezettek be, lezárták a határaikat a külföldiek elől, ugyanakkor akadnak (lásd Szerbia esetét), akik saját állampolgáraikat sem engedik be a falakon belül. Hosszú volna felsorolni az egyedi lépéseket, éppen ezért csak két ország reakciójára szorítkozunk, erdélyi magyarokként ugyanis számunkra amúgy is ez a két példa a legrelevánsabb.

Budapest többek között határzárral és átfogó intézkedéscsomaggal válaszolt a vírus terjedésére, Magyarországon való felbukkanására, az Orbán Viktor vezette kabinet gazdaságvédelmi akciótervét a nemzetközi sajtó is a legmerészebbként minősíti. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a munkáltatóknak nem kell járulékot fizetniük a járványválság által legsúlyosabban érintett ágazatokban, továbbá a magánszemélyek és vállalkozások hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztették. Tömören: 2021-ig nem kell törleszteni, és nem számítható fel kamatos kamat sem a moratórium idején.

Ezen túlmenően a magyar kormány nagy hangsúlyt fektet az eszközbeszerzésre, és miközben világszerte hiány mutatkozik az egészségügyi felszerelésekből, Budapestre már megérkezett az első, több mint 3 millió maszkból, 100 ezer tesztből, 86 lélegeztetőgépből álló egészségügyi szállítmány Kínából. Ahonnan több száz tonnányi, a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszköz érkezik még – Budapest szerint nem titkoltan az évekkel ezelőtt meghirdetett keleti nyitás politikájának, a magyar–kínai partnerségnek köszönhetően. (Aminek bizonyítéka az is, hogy a kelet-ázsiai nagyhatalom a magyar kormányfő közismert, Hajrá, Magyarország köszöntését rótta fel magyar és kínai nyelven az egyik rakományra).

Eközben Romániában nagy vonalakban annyi történt, hogy a Ludovic Orban vezette kormány átvállalta a válság miatt bajba jutott munkáltatók által kényszerszabadságra küldött alkalmazottak (számuk máris 300 ezer közeli) segélyezését a sürgősségi állapot idejére, és 5 milliárd lejjel megemelték a kis- és középvállalkozások állami garancialapját. Bár rengetegen sürgetik, egyelőre nem született döntés a bankhitelek törlesztésének, a rezsiköltségek – a földgáz, elektromos áram, telefon-, kábeltévé- és internetszolgáltatás árának – befagyasztásáról.

Amikor a miniszterelnököt újságírók erről faggatták, a rá jellemző ráérősséggel azt a felvilágosítást adta, hogy előbb „alaposan meg kell vizsgálni” a kérdést a jegybankkal és a kereskedelmi pénzintézetekkel. És a cégek adómentességét is elemezni kell. És miközben a romániai egészségügy napok óta attól hangos, hogy a védőmaszkok, -ruhák, berendezések, fertőtlenítőszerek, kórházi ágyak, lélegeztetőgépek, tesztek hiánya a járvány berobbanása esetén az itáliainál is katasztrofálisabb állapotokat eredményezhet az országban, Orban kezeit széttárva homályos magyarázkodásba fogott érvényesíteni nem tudott szerződésekről, cégek és idegen államok visszakozásáról. Mentegetőzése hallatán már-már az az érzése támadt a szemlélőnek, mintha egy tehetetlen, cselekvésre képtelen embert látna maga előtt, aki szemmel láthatóan nem tudja, miként birkózzon meg az előtte tornyosuló feladattal.

Általános vélekedés szerint a bukaresti kormánynak sokkal korábban szigorítania kellett volna a koronavírus nyugat-európai gócpontjainak számító országokból hazamenekülő román állampolgárok befogadását, az eddig foganatosított intézkedések pedig nem elegendőek a gazdaság megmentéséhez. Még a magyarbarátsággal, az Orbán Viktor iránti szimpátiával egyáltalán nem vádolható volt román kormányfő, Victor Ponta is amondó, hogy az óvintézkedések és gazdaságmentő lépések terén Bukarestnek példát kellene vennie Budapesttől. „Az ő Orbánjuk jobb döntéseket hozott, mint a mienk” – állapította meg Ponta.

Amihez a viccet parafrazálva annyit lehet hozzáfűzni csupán: „mecsoda különbség!”

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.