2012. december 11., 09:132012. december 11., 09:13
A hétvégi parlamenti választás legérdekesebbnek ígérkező szatmári jeleneteire azonban vélhetőleg nem került sor, ugyanis a választási bizottság egy feljelentés nyomán végül megtiltotta, hogy a szellemi fogyatékosok bentlakásos intézményének lakói is az urnák elé járuljanak. Végül is helyes dolog az, hogy aki elmeállapotából kifolyólag nem képes a saját szükségleteit ellátni, ne is szavazhasson. Kár viszont, hogy ez csak azokra érvényes, akik e tekintetben igazolással rendelkeznek.
Minden valószínűség szerint gyakorolta ugyanis választójogát az a két, romának kinéző nő is, akiknek beszélgetését az egyik helyhatósági választás előtt hallgattam ki akaratlanul. Az újrázni készülő polgármester plakátja előtt kérdezte a fiatalabb az idősebbet: oszt ez meg kicsoda? Mire a másik: hát az, amelyik ott van fent a szfátnál, űtűle van a segíly! Cigány honfitársaink esetében minden bizonnyal a segélyosztó iránti hála és az etnikai hovatartozás együttes hatásának volt köszönhető az, hogy jó néhány szavazólapon a romapárt mellett kapott a „szfátnál” dolgozó pártja is egy pecsétet, ami – természetesen – a voksok érvénytelenné nyilvánítását vonta maga után.
Érdekes lenne megtudni, mi jár azoknak a fejében, akik a szavazólappal együtt a pecsétet is az urnába gyömöszölik, vagy akik versikéket, illetve különféle cifra káromlásokat írnak a cédulákra, azt vélelmezve, hogy a politikusokhoz közvetlenül eljutnak üzeneteik. A tájékozatlansági rekordot azonban nálam még mindig az az idős magyar néni tartja, aki pár évvel ezelőtt, amikor szavazóbiztos voltam egy helyhatósági választáson, odajött hozzám és megkért, hogy mondjam meg, kire is kell neki szavaznia.
Mondtam: arra, aki szerinte a legjobb lenne polgármesternek. Erre bevallotta, hogy senkit sem ismer, nem is hallott egyik jelöltről sem. Arra vonatkozó kérdésemre pedig, hogy ez esetben miért is fáradt el a szavazóházig, teljes meggyőződéssel jelentette ki, hogy nem kapja meg többé a nyugdíját, ha nem látják a személyijében, hogy volt szavazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok