A marosvásárhelyi közélet nem csak a fölényeskedő román politikusok körmönfont gáncsoskodásai, aljas visszaélései miatt beteg: a normalitás hiánya a belharcoktól fekélyes, hozzá nem értő magyar érdekképviselet sara is.
2013. október 09., 18:262013. október 09., 18:26
Felháborító, ahogyan a helyi önkormányzat RMDSZ-es tanácsosai lereagálták a kétnyelvű terménynévtáblákat osztogató civil megbírságolását. A városi tanács keddi ülésén úgy tiltakoztak a (mondvacsinált okból, egyértelműen a megzabolázás, megtörés szándékával kiszabott) büntetés ellen, hogy anyanyelvükön szólaltak fel. Peti Andrásék valószínűleg így akartak „bekeményíteni”: na most akkor megmutatjuk román kollégáinknak, mire vagyunk képesek.
Marosvásárhely RMDSZ-es tanácsosai úgy látják, törvény biztosította jogukkal csak akkor kell élni, ha nem tetszik valami. A partizánakcióként eljátszott anyanyelvhasználat szánalmas húzás, aláás minden olyan határozott civil és érdekvédelmi törekvést, amely természetessé tenné a többnyelvűséget az intézményekben is. Vásárhelyen akkor sem szólaltak fel magyarul a tanácsosok, amikor többségi frakcióként dönthettek a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény gyakorlatba ültetéséről, tolmács igénybe vételéről vagy fordítógép bevezetéséről. Mert az anyanyelvhasználat pénzigényes, hosszadalmas, unalmas…
Tipikus példa arra, hogy ha mi sem akarjuk igazán a normalitást, azt kapjuk, amit megérdemlünk. Dorin Florea polgármester ismét csak dörzsöli a markát, és a keddi akciót is kacagva építi be legújabb, eszement elméletébe, miszerint az állandó „magyarkodás” konfliktust gerjeszt, beárnyékolja Vásárhely „virágzó multikulturalitását” és ellehetetleníti a „békés együttélést”.
Romániának e hónapban kell beszámolnia arról, milyen formában vette figyelembe az Európa Tanács csaknem 1100 észrevételét, amelyet az ET tavaly a kisebbségi nyelvek chartájának hiányos alkalmazása kapcsán fogalmazott meg. Az RMDSZ hevesen készíti árnyékjelentését, bizonyára sok tucat oldalon fog rávilágítani a számtalan problémára. Aztán már csak saját képviselőinek kellene érthetően elmagyarázni, mi ez az egész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!