Nobel és mítosz

A román belpolitika fülsüketítő acsarkodása közepette igazi szellemi felüdülésként hatott a hír, hogy idén Herta Müllernek adományozták az irodalmi Nobel-díjat. Az esemény kommentálásának politikai felütése nem véletlen. Felesleges és nagyképűség lenne méltatni egy Nobel-díjas író irodalmi tevékenységét, miután megtette ugyanezt a Svéd Tudományos Akadémia, ugyanakkor tény, hogy a bánsági sváb származású Herta Müller sikerének bizonyos összefüggéseire könnyebb magyarázatot találni a kitüntetett szülőföldjén, mint Stockholmban.

Rostás Szabolcs

2009. október 12., 11:152009. október 12., 11:15

A nacionálkommunista diktatúra elnyomásának kitett kisebbségi tragédiáját, mondanivalóját talán senki nem képes jobban átélni és megérteni, mint az, aki ugyanabban a cipőben járt. A nyolcvanas években Erdélyt elhagyni kénytelen magyarok tízezrei közül bizony sokan magukra ismernek a Szekuritáté által üldözött, náci szimpátiával, prostitúcióval, valutaüzérkedéssel és még tucatnyi, ehhez hasonló igaztalan vádakkal illetett sváb értelmiségiben, akinek esze ágában nem volt elhagyni szülőföldjét, a vörös terror közepette azonban úgy érezte, megfullad, ha marad.

Vagy aki ma is kíméletlenül képes kimondani olyan, az itthon maradottakból fásult legyintést kiváltó alapigazságokat, miszerint a forradalomnak nevezett hatalomváltáskor az egykori nómenklatúra emberei nemhogy büntetlenül megúszták, de köszönik, jól elvannak az államapparátus különböző vezető posztjain. Hasonlóképpen ismerős sokak számára a Müller által lefestett otthontalanság érzete, amiben közrejátszott, hogy Romániában németnek, az anyaországban, Németországban pedig románnak számított (helyettesítsük csak be szépen a németet a magyarral).

Herta Müller elismerése ugyanakkor felér egy mítoszrombolással is: határozottan
rácáfol Románia alkotmányban rögzített nemzetállamiságára, amelyhez a bukaresti politikum ma is kíméletlenül ragaszkodik. Bizonyítja, hogy ez az ország a kommunista diktatúra által végrehajtott etnikai tisztogatás, a nemzetiségek – zsidók, szászok, svábok – kiárusítása ellenére is megmaradt többnemzetiségűnek, ráadásul a kisebbségek olyan értéket képviselnek, amellyel hozzájárulnak az illető ország gyarapodásához, hírnevéhez, és nem gátolják, csorbítják azt. Az idei irodalmi Nobel kitüntetettjének érdeme, hogy román értelmiségiek immár nyíltan bátorkodnak döntögetni ezt a tabut is. Ezért is elismerés illeti Herta Müllert.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Ferenc, a „magyaros” pápa
Ferenc, a „magyaros” pápa
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

2025. április 23., szerda

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak

Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak
2025. április 18., péntek

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.

Árad a cián
Árad a cián
2025. április 18., péntek

Árad a cián

2025. április 17., csütörtök

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket

Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket
2025. április 16., szerda

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése

Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése
2025. április 11., péntek

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa

Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa
2025. április 10., csütörtök

Szösszenet a választási kínálatról

A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.

Szösszenet a választási kínálatról
Szösszenet a választási kínálatról
2025. április 10., csütörtök

Szösszenet a választási kínálatról

2025. április 06., vasárnap

Ukrajna: időhúzás, taktikázás és háborús riogatás

Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.

Ukrajna: időhúzás, taktikázás és háborús riogatás
2025. április 04., péntek

Békés együttélés a magyarellenességgel

Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.

Békés együttélés a magyarellenességgel
Békés együttélés a magyarellenességgel
2025. április 04., péntek

Békés együttélés a magyarellenességgel