2011. október 13., 07:412011. október 13., 07:41
„Neve?” „Erdélyi Magyarok.” „Kora?” „Nemrég töltöttem bé a kilencvenegyet.” „Ejha, bácsi, korához képest maga egész jól néz ki, gratulálok!” „Hát nem érzem jól magam. Egyre fogyok, fogyatkozok.” „Születési helye?” „Párizs.” „Nahát, jó messzire!” „Dehogy, én nem mozdultam innen, csak ott elszakítottak az édes családomtól a Kis-Trianon-palotában...” „Szegény öreg...” „Foglalkozása?” „Túlélő vagyok.” „Valami látási vagy hallási problémája?” „Nem azt hallom, amit látok, és nem azt látom, amit hallok.” „Családtagjai?” „Hát először is az anyám.” „Önnek él még az anyja?” „Hogyne, a Magyarországi Magyarság. Egyszer már találkoztunk négy évre a 40-es években, most üzente, hogy visszafogad, ha kérem.” „Kéri?” „Még meggondolom. De a testvéreim, a Székely Magyarok, a Partiumi Magyarok és végül a Csángó Magyarok közül már kérte némelyik. Ők más megyékben laknak. Itt élnek még az Erdélyi Fiatal Magyarok és az Erdélyi Ifjú Magyarok, de ők ketten nincsenek itt.” „Akkor más listába írom őket. Hol vannak?” „Az egyik Kolozsváron student, a másik valahol Európában teng-leng. Apropó, ezekről a nevekről jut eszembe: akar valami szilvát?” „Ja, köszönöm. Szeretem a gyümölcsöt.” „Nono, ez pálinka.” „Adjon.” „Tecciktudni, nagyon jó a szilvapálinkám. Ha felöntök a garatra – néha megesik –, akkor neveznek itt a szomszédék Transzszilván Magyaroknak. Vagy a fiatalabbak Transzmagyarnak.” (Kedélyes iddogálás.) „Az egyik kérdőívvel végeztünk. Térjünk a házra. Mikor épült? Gondolom, jó régi.” „Hát itt lakunk cirka ezerszáz éve.” „Ez igen! Jó alapanyaga lehet.” „Gondolom, szikla, mert a Székely testvérem mondja, hogy porlik, mint a szikla.” „Hűha, hát ilyen opció nincs. Beírom az egyéb anyagokhoz.” „Konyhája?” „Hogyne volna, művészien tudunk szakácskodni.” „Mivel fűtenek?” „Fával. Fűt-fát össze szoktuk hordani a családban egymás ellen, s így a vitatkozás közben forró lesz a hangulat.” „Még valami más része van-e a háznak?” „Lássuksza... Várjon csak: még van valami. Hogyne, kinn az udvar végén az a... mellékhelyiség.” „A WC? Az milyen?” „Há’ mér’, ezt is kérdik?” „De még mennyire!” „Teringette! Már a budiba is bele akarják ütni az orrukat az odafenti uraságok?” „Uram... – tárja szét a karját a biztos. – A kérdőív szerint bele!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok