Épp csak föllélegezhettek a román polgárok, miután sikerült megmenteni a nemzeti eledelnek minõsülõ miccset, Giurgiu városának lakói máris újabb gasztronómiai katasztrófával kénytelenek szembenézni.
2013. július 18., 21:222013. július 18., 21:22
A helyzet sokkal súlyosabb, mint a miccs esetében, mert ezúttal nem a messzi Brüszszelben székelõ európai bizottsági illetékesek akarnak valamilyen sajátos helyi fogást betiltani, hanem a helyi erõk. A magyar köznyelvben Gyurgyevó néven ismertté vált város önkormányzata ugyanis úgy döntött, hogy betiltja a szabadtéri szotyolafogyasztást.
Az önkormányzat azért rágott be a szotyolarágcsálókra, mert – ahogy azt a polgármester megfogalmazta – reggelente óriási kupacokban áll a napraforgóhéj a város utcáin elhelyezett padok környékén. Elképzelhetjük, mekkora csapást jelent ez a mintegy hetvenezres város lakói számára. Hiszen Romániában az egyik legelterjedtebb szabadtéri sporttevékenység a maratoni hosszúságú napraforgó-rágcsálás, lehetõleg reggeltõl estig, de legalábbis munka elõtt, után, illetve sok esetben közben, sõt helyett is.
A statisztikák szerint Romániában 13 ezer tonna különféle pirított magot vásárolnak egy évben mintegy 50 millió euró értékben. Ezzel a második legnagyobb szotyolázó nemzet a világon Spanyolország után, de nem kizárt, hogy az egy fõre esõ magfogyasztásban világelsõk, tekintettel arra, hogy Spanyolország kétszer népesebb ország.
A gyurgyevói önkormányzat döntése így egyenértékû azzal, mintha Párizsban a hagymaleves, Texasban a marhasteak vagy esetleg Prágában a csapolt sör fogyasztását akarnák betiltani. Nem is egészen érthetõ a lépés, hiszen ilyen körülmények között szinte egyenértékû a politikai öngyilkossággal: ki szavaz legközelebb arra a polgármesterre és pártjára, aki holmi esztétikai és higiéniai okokra hivatkozva egyszerûen betilt egy nemzeti hagyománynak számító foglalatosságot?
Az elöljáró helyében még egyszer jól átgondolnám a dolgot. Például a város utcáin heverõ napraforgóhéjat környezetbarát tüzelõanyagként is hasznosíthatná, így biztosítandó az ingyenes és gyakorlatilag soha ki nem fogyó üzemanyagforrást az olcsó távhõszolgáltatás számára. Ezáltal a szotyolarágcsálás rögvest termelõtevékenységgé, sõt hazafias munkává avanzsálna.
Bár lehet, hogy ezzel sokak számára elveszítené a varázsát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!