Bálint Eszter
2019. április 01., 12:212019. április 01., 12:21
Visszavett kicsit a kapzsiságból a kormány – mondhatjuk azt követően, hogy a szociálliberális kabinet módosította pénteki ülésén a hírhedt, 2018/114-es, többnyire adóügyi intézkedéseket tartalmazó sürgősségi kormányrendeletet.
Ugyanakkor mindenképp előrelépésnek nevezhető, hogy az érintett felekkel konzultálva hozta meg a módosításokat – bár tény, hogy az Európai Központi Bank (EKB) amúgy elengedhetetlen véleményezését nem várta meg, de legalább a Román Nemzeti Bankkal és a bankárszövetséggel egyeztettek a Dăncilă-kormány illetékesei. Mondhatnánk persze, hogy jobb későn, mint soha, de nem tesszük. Hiszen ma 2019. április elsejét írunk (tekintsünk most el attól, hogy ez a bolondok napja). Vagyis eltelt az évből három egész hónap úgy, hogy a bankok, a magánnyugdíjalapok üzemeltetői, az energetikai és távközlési cégek, és ezáltal Románia teljes lakossága nem tudta, mit hoz a holnap, milyen mélyen kell a zsebébe nyúlnia, hogy megfizesse a kormánynak a költségvetési lyukak betömésére irányuló kétségbeesett rendeletével kivetett új adókat. Nincsenek illúzióink ugyanis, hogy végül nekünk kellett volna megfizetnünk, hiszen a magánszektor nem jótékonysági intézmény, így elkerülhetetlenek lettek volna az áremelések. Sok intézkedést fed ugyanakkor még homály, a várható hatások pedig csak ezután mutatkoznak meg, így az sem biztos, hogy indokolt a feltételes mód, és végül mégis lesznek áremelések.
Szakértők máris azt borítékolják: a hitelek egyáltalán nem biztos, hogy olcsóbbak lesznek, vagy ha igen, lehet, hogy csak ideig-óráig. Hiszen az új bankadó mértékét nem a – bukaresti kormány szerint manipulálható, és állítólag mesterségesen magasan tartott – ROBOR-hoz kötik, hanem egy új mutatóhoz, amelyet a bankok közötti ténylegesen megvalósult lejtranzakcióknál alkalmazott kamat átlagaként határoznak meg. Annak szintjét pedig a ROBOR-hoz hasonlóan a piac határozza meg, és még ha ma alacsonyabb is, mint az irányadó bankközi kamatláb, nehéz megjósolni, hogy mit hoz a holnap. Ráadásul igaz, hogy a pénteki kormányülésen a korábbi 1,2 százalékról 0,4 százalékra csökkentették a banki aktívákra kirótt adót, de ez még így is egyike a legmagasabbaknak a térségben, csak Lengyelországban magasabb, 0,44 százalék. Vagyis ha kisebb is, és bizonyos feltételek mellett még tovább csökkenthető, de attól még bankadó, és ahogy lenni szokott, azt végül a lakosság, ez esetben a bankok ügyfelei fizetik meg.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy tanult-e a kormány a történtekből, fog-e ezentúl konzultálni az érintett felekkel, mielőtt derült égből villámcsapásként olyan sokkhatásoknak tenné ki őket, mint ahogyan az a 114-es rendeletbe foglalt intézkedések esetében történt. Sajnos nemigen hisszük, hogy így lenne. Nem ez az első alkalom ugyanis, amikor az üzleti szféra határozottan kiállt a konzultáció szükségessége mellett, és nem az első eset, hogy a vállalkozói szövetségek síkra szálltak amellett, hogy a mindenkori kormányok ne módosítsák egyik napról a másikra és kényük-kedvük szerint a jogszabályokat, mert nem lesz jó vége.
A nagy kapzsiságnak most visszakozás lett a vége, és ugyan a 2019-es évi állami költségvetés nem számol a kapzsisági adóból és társaiból befolyó összegekkel, a fiókok mélyén lapuló vázlatokban egészen biztosan lemodellezték, hogy mennyit hoz az államkasszába, és ez az összeg most zsugorodott. Így pedig egyre biztosabb, hogy a tervezett kiadások mellett a költségvetési hiány meghaladná az év végén a kritikus 3 százalékot. Hacsak le nem vágnak a kiadásokból. Kampányév lévén a fizetésekhez, üdülési csekkekhez biztos nem nyúlnak, és a nyugdíjemelésről sem mondanak le, így maradnak a beruházások, amelyek amúgy sem valósulnának meg maradéktalanul, amikor az országnak csak márciusra lett költségvetése, az autópályák pedig csak papíron épülnek tovább.
De ezen már senki sem lepődik meg.
Balogh Levente
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Balogh Levente
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Páva Adorján
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!