2012. november 14., 09:402012. november 14., 09:40
Ebből egyértelműen az következik, hogy választási kampány idején is elsősorban ezekről az ügyekről szeretnének többet hallani a politikusoktól, tőlük várva az életszínvonaluk javítását célzó elképzeléseket, konkrét terveket. Ehhez képest a bukaresti politikai osztály immár hosszú ideje egyre kevesebb kézzelfogható adatot közöl például a munkahelyteremtés vagy az infrastruktúra-fejlesztés terén foganatosítandó intézkedéseiről, viszont egyre inkább rátelepszik a közbeszédre a korrupció témája. Mármint hogy az ellenfél táborában mennyi a tolvaj, megvesztegetett, gazember politikus.
Ez a fajta kortesbeszéd először a 2004-es államfőválasztást megelőző időszakban vált divattá hangsúlyosan, és Traian Băsescu részben ennek köszönheti az Adrian Năstase fölött aratott győzelmét. Miközben a jelenlegi elnök alapretorikáját egyféleképpen visszaigazolja a volt szociáldemokrata kormányfő idei börtönbe vonulása, úgy tűnik, a Băsescu nevéhez fűződő, korrupcióellenes hadjárat számára a politikai élet rendszeresen szolgáltat új témát és muníciót.
A májusban hatalomra jutott balliberális pártszövetség feje, Victor Ponta miniszterelnök váltig hangoztatta, hogy kormánya lesz a legtisztességesebb a rendszerváltás óta, az elmúlt napokban kabinete négy tagját is öszszeférhetetlennek nyilvánította a feddhetetlenségi ügynökség.
De nem mentes a korrupciós botrányoktól az ellenzék sem – Alin Trăşculescu demokrata képviselő letartóztatását épp tegnap kezdeményezte az ügyészség –, beleértve az RMDSZ-t, amely Olosz Gergely vagy Borbély László ügye miatt került kényelmetlen helyzetbe. És mivel a pártok a legtöbb esetben öszszezárnak meggyanúsított politikusaik körül, gátolva a nyomozó hatóságok munkáját, az igazságszolgáltatás ítélkezését, mindez tökéletesen elegendő arra, hogy a korrupció elleni küzdelem parttalan vádaskodássá silányuljon.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.