2011. szeptember 06., 08:082011. szeptember 06., 08:08
Azóta viszont beigazolódott, hogy a teljesen liberalizált gazdaság épp olyan kiszolgáltatott helyzetbe sodorja az emberek millióit, akár a diktatúrák. Emiatt sok országban kezdik belátni, hogy mégiscsak szükség van az állam szabályozó szerepére, mely mindamellett, hogy meghagyja a lehetőséget a magánbefektetések mérsékelt profitszerzésére, vigyáz az állampolgárokra is annak érdekében, hogy ma is, ugyanakkor 20-30 év elteltével is biztosítva legyen a megélhetésük. Romániában azonban az állam nem jó gazdaként lép fel, hanem sokkal inkább a kizsákmányoló multikhoz hasonlít, azaz a pillanatnyi anyagi haszon megszerzését fontosabbnak tartja bárminél.
Ez olvasható ki Cseke Attila volt egészségügyi miniszter lemondásából, aki azt sérelmezte, hogy a pénzek leosztásánál figyelembe sem vették a véleményét, mivel az általa vezetett tárca nem hoz pénzt. Pedig egy jól működő egészségügyi rendszer kialakítása igenis hoz hasznot, hisz a jobb egészségnek örvendő társadalom többet képes termelni, ez azonban hosszú távú dolog. Ide sorolható az is, hogy a felsőoktatást kiengedték a kezük közül, és lényegében bárki szerezhet egyetemi diplomát, akinek elég sok pénze van. Hogy ezáltal százezerszám termelik az okleveles munkanélkülieket, az szintén csak hosszú távon érezteti hatását. A rövid távú gondolkodás legékesebb bizonyítékát pedig épp a napokban láthattuk, amikor leváltották az országos környezetvédelmi ügynökség vezetőjét, mivel az ország elvesztette a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési egységekkel való kereskedési jogát.
Az új vezetőnek pedig épp azt adták házi feladatul, hogy tegye eladhatóvá a kvótafölösleget. Érthető ugyan, hogy szükség lenne arra a másfél milliárd lejre, ami ebből befolyna, viszont itt lényegében arról van szó, hogy a környezetvédelmi hatóságot ahelyett, hogy az erdőirtás megfékezése vagy az elhagyott bányák biztonságossá tételére ösztönöznék, arra kényszerítik, hogy a pénzszerzéssel foglalkozzon. Ráadásul egy olyan üzlet révén, melynek eredményeképp egy másik ország hatalmas mennyiségű mérges gázt engedhet ki a légkörbe. A multik miután kiaknáznak egy-egy új „vadászterületet”, továbbállnak. De vajon mit kezdenek a következő kormányok, ha a mostaniak végletesen kifosztják az ország erőforrásait?
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.