2010. szeptember 29., 10:312010. szeptember 29., 10:31
Rájöttem, hogy szó sincs erről, nem tudom, honnan és kik érkeznek, egy biztos: hétfőn délben gyalog is lehetetlenség volt közlekedni a belvárosban. Egyszóval hamar rájöttem, nem leszek én Kolozsvár legokosabb albérlője, aki megvárja, míg mindenki lakást kap magának, aztán az elkeseredett tulajdonosok olcsó ajánlataiból válogat kedvére, akik alullicitálják egymást, csak ne maradjanak bérlő nélkül.
Így maradt nekem az internet, ahol kedvemre nézegettem a szebbnél szebb ajánlatokat és képeket, s közben azon mérgelődtem, hogy lehetséges, hogy Budapesten olcsóbban lehet lakáshoz jutni, mint Kolozsváron, s vajon hányat kell még aludnom addig, míg itthon is felfogják: a hűtőszekrény, mosógép és gáztűzhely alapvető felszerelésnek és nem extrának számít. Később bármilyen oldalt megnyitottam, eladó és kiadó lakásajánlatok hirdetései támadtak meg, s nem kellett sok idő, hogy a postaládámba is érkezzenek nagyon kedves, jó modorú lakásközvetítő levelek, akik biztosítottak róla, hogy minden igényemet kielégítik a lehető legkedvezőbb áron.
Sajnos az ilyen szolgáltatások már ismerősek nekem, napokig tudok mérgelődni, mikor elhiszem, hogy dr. Egészség tényleg ellát jó tanácsokkal e-mailen keresztül, teljesen ingyen. Ez így is volt egy hétig, s már kezdett jólesni, hogy minden levele végére odaírta, mennyire fontosnak tartja az egészséges életmód terjesztését, s természetesen mindezt ingyen. Aztán jött a csavar: kiderült, ha továbbra is a tanácsait szeretném olvasni, meg kell vennem a könyvét, ami most kedvezményesen csupán 52 lej. Ha sok pénzem lenne, egyszer végigmennék egy ilyen láncolaton, mert nagy a gyanúm, hogy könyv után jön a CD, majd a vitaminok, bőrápolók, ránctalanítók, s végül a szomorú felismerés, hogy mindemellett mégis öregszünk, s ez meg is látszik rajtunk.
Így töröltem az előzményeket a számítógépen, s megszakítottam a kapcsolatot (amit jóformán el se kezdtem) dr. Egészséggel és mr. Ingatlannal, megértve, hogy az emberi nyomorúságba a legjobb befektetni.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.