2012. április 19., 09:152012. április 19., 09:15
Az egyházi elöljáró ugyanis fején találja a szeget, amikor úgy véli, hogy a kommunista diktatúra idején elorzott javak visszaszolgáltatását szabályozó jogi keretet úgy módosítaná az Ungureanu-kormány – sejthetően a kérdésben egyeztetésre hívott teljes parlamenti politikum –, hogy a végeredmény a hatóságoknak, és ne a jussukat visszakérőknek feleljen meg. Mert amit most Bukarestben kiagyalni igyekeznek, az valóban nem más, mint egy második államosítás.
Ha szabad így szólnom: a kormány mentségére legyen mondva, ez a fonák folyamat nem új keletű, hiszen az 1989. decemberi rendszerváltozás óta zajló, csigalassú visszaszolgáltatás során sok minden megtörtént már, beleértve fájdalmasan sok esetben éppen további jogfosztást eredményező megoldást is.
Márpedig a tulajdonjog nem képezheti semmilyen alku tárgyát. Számtalanszor leírtam már, legfeljebb önmagam ismétlem: ha a mai Románia az egykori mérhetetlen gazemberségeket végrehajtó kommunista Románia jogutódja, márpedig az, akkor el kell számolnia, s ez az alapállás valamennyi közép-kelet-európai posztkommunista államra érvényes kell hogy legyen.
Magyarabbul, ha az 1940-es évek vége felé az akkori Románia – értelemszerűen az államhatalom, a kormányzat – ellopta az emberek, egyházi és civil, de akár politikai intézmények jussát, és évtizedeken át élvezte azok hasznát, akkor most a számlát – akár tetszik, akár nem – ki kell egyenlíteni, a jussot vissza kell adni. És akkor még nem is szóltam a Trianon utáni első években lezajlott agrárreformokról, amelyek jóval megelőzték a kommunistákéit, és gyakorlatilag kihúzták a talajt az erdélyi magyarság talpa alól.
Az RMDSZ helyes úton jár, amikor ellenzi a természetbeni visszaszolgáltatás leállítását, s amikor úgy érvel, hogy a visszaigénylés, vagyis a jogorvoslat tekintetében újabb lehetőségeket kell adni az egykor kisemmizetteknek vagy örököseiknek, de egyben soha ne tévessze szem elől, hogy a restitutio in integrum, a teljes viszszaszolgáltatás, a teljes jogorvoslat elvét vállalta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok