A magyar többségű erdélyi önkormányzatokban sem veszik komolyan a magyar nyelv hivatalos használatát

A magyar többségű erdélyi önkormányzatokban sem veszik komolyan a magyar nyelv hivatalos használatát

A kutatás szerint a nyelvhasználat kérdése lekerült a politikai napirendről Romániában, nincs számonkérés sem

Fotó: Veres Nándor

Erdélyben nem hogy javulna, hanem folyamatosan csökken a magyar nyelv hivatalokban való használatának térhódítása. Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok kolozsvári sajtótájékoztató keretében mutatták be csütörtökön legfrissebb kutatási eredményeiket Erdély 323 településéről, ahol 20 százalék fölötti arányban élnek magyarok.

Makkay József

2024. április 25., 18:462024. április 25., 18:46

2024. április 26., 07:532024. április 26., 07:53

Az erdélyi magyar közösség nyelvhasználati jogainak az önkormányzatokban történő végrehajtásáról készült részletes kutatás eredményeit ismertette Kolozsváron Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa. A Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry együttműködésében végzett szociológiai kutatómunka során Erdélyben felkerestek 323 települést, ahol a magyarság részaránya 20 százalék fölött van. A 2019-ben érvénybe lépett közigazgatási kódex előírásai alapján ezeken a településeken a magyaroknak jogukban áll anyanyelvüket használni az önkormányzati intézményekben.

A kolozsvári Planetárium Kulturális Központban és Kávézóban csütörtökön bemutatott kutatómunkáról Kiss Tamás elmondta, hogy

az adminisztratív nyelvhasználati jogok öt dimenzióját különítették el: kétnyelvű feliratok, szóbeli kommunikáció, írásbeli kommunikáció, hivatalos dokumentumok fordítása és a formanyomtatványok megléte.

A kutató szerint a kétnyelvű feliratok képezik a nyelvhasználat legalacsonyabb szintjét. A következő lépcsőn helyezkedik el a szóbeli kommunikáció. Az írásbeli anyanyelvhasználat nélkül azonban a szóbeliség csupán az anyanyelvhasználat informális szintjén marad. ,,A harmadik szinten az írásbeli kommunikáció található. Ez megnöveli a kisebbségi nyelv státusát, azonban a tényleges státus-egyenlőséget a hivatalos dokumentumok fordítása, valamint a kétnyelvű formanyomtatványok bevezetése jelenti” – fogalmazott a szociológus.

Kiss Tamás arra is kitért, hogy a korábbi kutatásoktól eltérően nem önbevallásra alapozó kérdőíveket töltettek ki az önkormányzatokkal, hanem a polgármesteri hivatalok honlapját és közösségi (Facebook) oldalait vizsgálták, munkatársaik ellátogattak a polgármesteri hivatalokba, hogy a helyszínen győződjenek meg az anyanyelvhasználatról, illetve telefonon tesztelték, hogy a magyarok lakta települések önkormányzatainál miként boldogul az, aki magyarul akarja hivatali ügyeit intézni. A friss kutatás eredményeit összehasonlították a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2008-ban, illetve a Bálványos Intézet 2014-ben végzett kutatásainak eredményeivel, így több idősíkon értékelték a magyar nyelvhasználat romániai helyzetét.

A rendőrség kullog a sorban

Toró Tibor a kutatás részletes eredményeiről szólva elmondta, hogy a vizsgált 323 erdélyi településből 198-ban van magyar többségű vezetés, ami a legtöbb esetben RMDSZ-es önkormányzati többséget jelent, de vannak más magyar politikai szervezetek által irányított önkormányzatok is.

Galéria

Kiss Tamás (a mikrofonnal) és Toró Tibor szociológusok mutatták be Kolozsváron a hivatali anyanyelvhasználatról készült friss kutatás eredményeit

Fotó: Bálványos Istvézet sajtóirodája

A korábbi kutatási eredményekhez képest az erdélyi magyarság anyanyelvhasználati joga alapvetően rosszabb, mint 10-15 évvel azelőtt. Csupán a ,,külsőségnek” számító kétnyelvű településjelző táblák, és a hivatalok homlokzatán megjelenő román-magyar nyelvű feliratok terén van némi előrelépés 2008-hoz képest: a községközpontok be- és kijáratánál 4 százalékkal több kétnyelvű táblát jegyeztek, azaz az érintett települések 91 százaléka élt ezzel a törvényi lehetőséggel. A polgármesteri hivatalok homlokzatán a kétnyelvű feliratok aránya 9%-kal nőtt, elérve a 91 százalékot.

A szórványtelepülések postahivatalaiban 32, míg a tömbmagyar Székelyföldön 62 százalékban vannak magyar feliratok.

Ezzel szemben a rendőrség fittyet hány az intézményeiben is kötelező kétnyelvűségre: a magyarok lakta erdélyi települések rendőrőrseinek mindössze 11 százalékában olvasható magyar nyelvű felirat is.

A kétnyelvű utcanévtáblák is kiábrándító statisztikát mutatnak, hiszen még a székelyföldi településeken is csak 54 százalékos arányban élnek ezzel a lehetőséggel, holott esetükben kimondottan a helyi magyar önkormányzati többség döntésétől függ. Mit várunk akkor a szórványtól, ahol ez az arány alig 15 százalék.

Csak kitartóknak jön be a magyar ügyintézés

A szóbeli kommunikáció kapcsán a kolozsvári kutatók arra keresték a választ, hogy a polgármesteri hivatalokban van-e magyarul beszélő alkalmazott, illetve a hivatal bátorítja-e a magyar nyelvhasználatot. A telefonos kísérlet eredményei szerint a szociális ügyek, a lakosság-nyilvántartó és az urbanisztikai osztály, valamint a polgármesteri hivatal titkársága 66-69 százalékban ,,vevő” a magyar nyelvre, ilyen arányban boldogultak a tesztet végző kutatók. Toró szerint azonban ez az arány akár csalóka is lehet, hiszen a tesztelést végző munkatársak keményen kitartottak a magyar nyelvű telefonos ügyintézés mellett, így ha a hívásra válaszoló alkalmazott nem tudott magyarul válaszolni, keresett egy magyarul beszélő kollégát. Az emberek többségéről azonban nem mondható el ez a fajta kitartás, így ha az ügyintéző románul szól, az erdélyi magyarok jó része is románra vált. Ezért lenne fontos, hogy az ügyintézéssel foglalkozó hivatalnok eleve ismerje a magyar nyelvet.

A kutatás szerint teljes körű magyar szóbeli ügyintézés a magyar vezetésű települések 86 százalékában, míg az összes vizsgált település 64 százalékában valósul meg.

A telefonos megkeresésre a hivatali ügyintézők 47 százaléka románul, 37 százaléka magyarul és 16 százaléka két nyelven mutatkozott be a kutatást végző intézetek munkatársainak.

Ezzel szemben a postahivatalok 56, az adóhatóság 39, míg a rendőrség intézményeinek a 14 százalékánál lehet magyarul beszélni a vizsgált településeken.

Nincs rá politikai igény

A kutatás vizsgálta a helyi tanácsülések nyelvhasználatát is. Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy amennyiben a helyi tanácsnak román tagjai vannak – legyen akár egyetlen személy is –, az ülések román nyelven folynak. Noha a törvény lehetőséget biztosít szinkrontolmácsolásra, a hivatalos fordítással az önkormányzatok alig egy százaléka él, és 6-7 százalékban van rögtönzött fordítás, amikor valamelyik tanácsos, polgármester vagy alpolgármester fordít.

Galéria

Az ábra arra ad választ, hogy lehet-e szóban magyar nyelven ügyeket intézni a postahivatalokban, az adóhatóságnál és a rendőrségen

Fotó: Bálványos Intézet

Az elmúlt másfél évtizedben nem csak a helyi tanácsülésekről szorult ki a magyar nyelv, hanem sok polgármesteri hivatal kétnyelvű honlapja is egyre inkább egynyelvűvé válik: napjainkban mindössze 34 százalékuk kétnyelvű. Kicsivel jobb az arány a polgármesteri hivatalok, illetve a polgármesterek közösségi oldalain, de rendszerint ott sem beszélhetünk ,,átütő” magyar kommunikációról.

A lehető legrosszabb eredményt a magyar nyelvű formanyomtatványok terén mérték a kutatók: a polgármesteri hivataloknak mindössze néhány százaléka él ezzel a törvény adta lehetőséggel.

Elgondolkoztató adat, hogy míg 2008-ban a magyarlakta települések polgármesteri hivatalainak a 33 százalékában, és a többségében magyar önkormányzatok 46 százalékában volt elérhető kétnyelvű formanyomtatvány, ez az arány ma 5, illetve 8 százalékra csökkent.

A bemutatott adatok alapján a kutatók elkészítették a magyar nyelvhasználati jogok piramisát, amelynek talapzatán 94 százalékkal ,,terebélyesednek” a kétnyelvű feliratok, és felfele haladva 72 százalékra soványodik a szóbeli kommunikáció, 35 százalékot tesz ki az írásbeli kommunikáció, 32 százalék jut a hivatalos dokumentumok fordítására és a ,,csúcson” 8 százalékkal áll a kétnyelvű formanyomtatványok aránya.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a létező törvényi háttér ellenére a magyar nyelvhasználat folyamatosan csökken Erdélyben. Az RMDSZ, a magyar politikusok részéről nincs határozott elvárás arra, hogy önkormányzataikban éljenek a lehetőséggel, ezért egyre távolabb kerülünk a kívánt kétnyelvűségtől, a magyar nyelv státusának megerősítésétől.

korábban írtuk

Emil Boc szerint a kolozsvári magyarok nem akarják használni anyanyelvüket a hivatalokban, ezért fölösleges a kétnyelvűség
Emil Boc szerint a kolozsvári magyarok nem akarják használni anyanyelvüket a hivatalokban, ezért fölösleges a kétnyelvűség

Anyanyelvhasználati jogot követel a kolozsvári magyarok számára a közintézményekben a Székely Figyelő Alapítvány. Az ügyben három éve pereskedő civil jogvédő szervezet cáfolja Emil Boc elutasító állításait.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 26., vasárnap

Lóherélő körúton a magyar állatorvossal, akit bizalmába fogadott Avram Iancu népe (képriport)

Vegyes érzések kavarognak bennem, amikor a Mócvidék felé veszem az utam Madaras Péter meghívására. A kolozsvári állatorvos évente többször tesz lóherélő körutat, a lovakért rajongó hegyi emberek bizalmukba fogadták, maguk közé tartozónak érzik.

Lóherélő körúton a magyar állatorvossal, akit bizalmába fogadott Avram Iancu népe (képriport)
2024. május 26., vasárnap

Vincze Loránt a marosvécsi templomszentelésen: ezért is ott kell lenni Brüsszelben

Az idei választásokon az erdélyi magyarságnak meg kell erősítenie érdekképviseletét, így lesz biztos támasza, politikai eszköze és erős hangja a közösségnek – hangoztatta Vincze Loránt vasárnap Marosvécsen, a felújított református templom felszentelésén.

Vincze Loránt a marosvécsi templomszentelésen: ezért is ott kell lenni Brüsszelben
2024. május 26., vasárnap

Bőséges idei termésben bízik az agrárminiszter

Florin Barbu agrárminiszter szerint a várható aszályárok ellenére 2024 „nagyon jó” mezőgazdasági év lesz.

Bőséges idei termésben bízik az agrárminiszter
2024. május 26., vasárnap

Ősztől vár az óvoda, iskola: hétfőn kezdődnek a beiratkozások

Hétfőn kezdődnek és június 14-ig tartanak az óvodai és iskolai beiratkozások.

Ősztől vár az óvoda, iskola: hétfőn kezdődnek a beiratkozások
2024. május 25., szombat

Vihar vonul végig Erdély nagy részén

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat húsz megyére.

Vihar vonul végig Erdély nagy részén
Vihar vonul végig Erdély nagy részén
2024. május 25., szombat

Vihar vonul végig Erdély nagy részén

2024. május 24., péntek

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának

A négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest idén kevesebb erdélyi településen indított jelölteket a június 9-ei, az európai parlamentivel egy időben tartandó helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség. Interjú Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának
2024. május 24., péntek

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták

Románia különböző régiói, többek közt a Székelyföld, Szilágyság, Szatmár, a Mezőség, Moldva is képviselteti magát az egyetemi hallgatóknak köszönhetően a gasztronómiai fesztiválon.

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták
2024. május 24., péntek

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében

Kelemen Hunor továbbra is várja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze Szatmár megyében a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) egy olyan kampányban, amelynek üzenete: „Harcoljunk a magyarok ellen!”.

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében
2024. május 24., péntek

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat hat erdélyi, partiumi és bánsági megyére.

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2024. május 24., péntek

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága

Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága