Kiss Judit

2020. február 12., 08:07

Miért is veszik a vándorbotot a fiatalok?

Már meg sem lepődik az ember, ha azt hallja, olvassa, hogy friss felmérések szerint a romániai fiatalok – a 16 és 34 év közöttiek, illetve az egyetemisták – közel fele azt tervezi, hogy külföldön akar érvényesülni. Sőt, nem is kell föltétlenül effajta statisztikákat követni ahhoz, hogy érzékeljük: az ifjú nemzedék tagjainak nagy hányada bizony fogja a cókmókját, és jórészt Nyugat-Európában próbál szerencsét. 

Bőven elég, ha ki-ki körülnéz ismeretségi, baráti, rokoni körében: könnyedén talál eseteket arra, hogy az ifjak Németországban kamiont vezetnek, Svédországban fenyőfát csomagolnak, Dániában takarítanak, Angliában orvosként dolgoznak és így tovább. Magával az exodus jelenségével ilyenformán is nap mint nap szembesülhet az ember, ugyanakkor az okok sem maradnak rejtve. Az azonban, hogy mi jelenthet kiutat ebből a helyzetből, egyelőre homályba vész...

Nem kell szociológusnak lenni, tudományos vagy politikusi magyarázatokat, spekulációkat figyelembe venni ahhoz, hogy a hétköznapi ember felismerje, mi minden járulhat hozzá, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az elvándorláshullám. Ugyebár az első, legkézenfekvőbb ok az, hogy külföldön hatványozottan többet keres a munkavállaló, mint itthon. A számok, pénzösszegek magukért beszélnek, ezt az indítékot azonban nem lehet egyedülinek és kizárólagosnak tekinteni. (Épp tegnapi hír, hogy az országos nettó átlagbér ismét növekedett tavaly decemberben: elérte a 3300 lejt, ami nem egészen 700 euró. Nos, a hírek szerint Dániában a nettó átlagbér 3000 euró.) Nemcsak a megélhetési viszonyok okolhatóak a kivándorlásért, jóval mélyebben, szerteágazóbban gyökerezik mindaz, ami miatt nem választják az itthon maradást a fiatalok.

Vitathatatlan, hogy erőteljesen a kivándorlás felé tereli az embert, ha a munkájáért nem kap méltányos fizetést. De legalább ekkora gondot jelent, hogy a hazai polgár lépten-nyomon azzal szembesül, hogy a közállapotok szociális és morális tekintetben is nyomorúságosak. Elég, ha csak olyasmikre gondolunk, hogy állandó bizonytalanság, esetlegesség jellemzi az egészségügyet, igazságszolgáltatást, tanügyet, a szociális hálót, hogy gödrökkel teli közutakon zötyög az autó, csúszópénzt vár el a rendőr, az orvos, a hivatalnok. Ebben az országban sajnos gyakorta nem számít, hogy mennyit tanul, dolgozik becsületesen az ember, mert ha nem szerez befolyásos ismeretséget, nem rokona, barátja magas polcon csücsülő politikusnak, hivatalnoknak, döntnöknek, ha nem ad kenőpénzt, akkor bizony-bizony számos ajtó csukva marad az orra előtt és aligha boldogul az élet megannyi területén.

Ne csodálkozzunk, ha a fiatal elmenekül ebből az országból, ahol azt tapasztalhatja: jellemzően olyanok boldogulnak és kerülnek vezető pozícióba, döntenek emberek sorsáról, akiknek sem érdem, sem hozzáértés tekintetében nem ott lenne a helyük, akik nem a saját erejükből és munkájuk méltányos eredményeként jutottak felfelé a ranglétrán. Tudjuk, hogy az egészségügyet, a hivatalnak packázásait, a tanügyet, az üzleti életet, az érvényesülést még mindig átszövik a korrupció polipkarjai. Ilyenformán a méltányos fizetés talán nem is elég az itthon maradáshoz, ennél több kellene.

Úgy tűnik, az elvándorlás mértékének enyhüléséhez olyan változásokra lenne szükség, amik egyelőre még pislákoló reménysugárként sem jelennek meg a romániai horizonton. Így egyelőre arra számíthatunk: a kivándorláshullám továbbra sem lassul, sőt. Az a fiatal pedig, aki Dániában fenyőfát csomagol, azt mondja: igen, nehéz boldogulni idegenben, de hát, Istenem, minden kezdet nehéz, majd megszokja, és mindenképp jobb, mint otthon. Talán haza sem tér. Mert Nyugaton a munkájáért méltányosan megfizetik, szociálisan és morálisan is megbízhatóbb országban él, és amit elér, a saját erejéből valósítja meg.

Gyakorta elhangzik ironikusan, hogy Románia a végtelen lehetőségek országa. Ugyanígy igaz, hogy Románia korántsem az egyenlő esélyek és lehetőségek országa. Hanem inkább az az ország, amely a jelek szerint tehetetlenül és jórészt tétlenül nézi, miként fogyatkozik fiatal lakossága.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2020. február 10., hétfő

Eredeti demokrácia

Ha jóindulattal állunk a jelenlegi román belpolitikai helyzethez – márpedig mért is ne állnák így hozzá? –, akkor logikusnak tűnik Klaus Johannis államfő és a PNL igyekezete.

Balogh Levente 2020. február 07., péntek

Kikényszerített kormánybuktatás

Megkapta hát Ludovic Orban miniszterelnök, amit szeretett volna: három hónapnyi kormányzás után a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a kormányát.

Kiss Judit 2020. február 05., szerda

Tisztelet és testi sértés

Bizony megtörténik olykor, hogy az iskolában uralkodó emberközi viszonyok odáig fajulnak, hogy a diák bántalmazza a pedagógust, rákiabál, megfenyegeti, esetleg meg is lökdösi. 

Rostás Szabolcs 2020. február 04., kedd

Idegengyűlölettől szemforgatásig

„Mindegy, kit veszel el, kisfiam. Csak a te fajtád legyen” – hangzott többször is nagyanyám hasznosnak szánt útravalója kölyökkoromban. Hogy idegengyűlölő, ne adj Isten rasszista volt-e a nagyanyám, azt én nem tudom. 

Páva Adorján 2020. február 03., hétfő

Vakító Srí Lanka-i fény

Székelyföld és Srí Lanka légvonalban mintegy 6700 kilométerre található egymástól, de például gyalogszerrel már 8612 kilométert kellene megtennie annak, aki mondjuk Gyergyóditróból sétálna el az India partjaitól délre található szigetországba.

Balogh Levente 2020. január 31., péntek

Minden magyar háza

Amikor Sonnenfeld Adolf  20. század elején a város központjában felépítette impozáns palotáját bizonyára igencsak csodálkozott volna, ha megtudja: az ingatlan a 20., majd a 21. század során Várad magyar közösségének egyik fellegvára, találkozóhelye és kulturális központja lesz.

Pataky István 2020. január 30., csütörtök

Ditróból a világ

Egy íróasztal mellől nehéz megítélni, mi zajlik pontosan egy kis, hagyományosan zárt közösségben. A hírek alapján Gyergyóditróban két, Srí Lankából érkezett pékségi alkalmazottnak azért kellett még a településről is elköltöznie, mert nem fehér a bőrük színe, s ezért sokan félnek tőlük, vagy&

Kiss Judit 2020. január 29., szerda

Hírfertőzés

Napnál világosabb, hogyha tájékozottak vagyunk egy esetleges járvány terjedését, megelőzését illetően, az nem válik kárunkra, sőt. Nyilván jó tudni, hogy főként ilyenkor, télvíz és megfázásos megbetegedések idején különösen fontos az alapvető higiéniai szabályok betartása.

Balogh Levente 2020. január 28., kedd

Nemzetépítés, hisztéria, kisebbségellenesség

Ukrajna nemzetpolitikája még jó ideig konfliktusforrás lesz a térségben, mint ahogy az is, hogy Románia továbbra sem hajlandó feladni a dogmatikus történelemszemléletet.

Makkay József 2020. január 27., hétfő

Pál apostol esete a migrációval

Véget ért a hétvégén az ökumenikus imahét, amelyet minden évben január 18. és 25. között tartanak világszerte a keresztény egyházak.

Vélemény
Pataky István: Eredeti demokrácia

Ha jóindulattal állunk a jelenlegi román belpolitikai helyzethez – márpedig mért is ne állnák ...

Balogh Levente: Kikényszerített kormánybuktatás

Megkapta hát Ludovic Orban miniszterelnök, amit szeretett volna: három hónapnyi kormányzás után a parlament ...

Kiss Judit: Tisztelet és testi sértés

Bizony megtörténik olykor, hogy az iskolában uralkodó emberközi viszonyok odáig fajulnak, hogy a diák bántalmazza ...