2012. március 05., 07:412012. március 05., 07:41
Ez a megállapítás látszólag ellentmond az ugyancsak népies eredetű szomszéd kertje mindig zöldebb ténynek, de ha belegondolunk, kiderül, hogy ugyanarról beszélünk. A jelenleg regnáló politikusok ugyanis semmiért a világon nem hagynák abba a más irányba/visszafelé mutogatást, holott az idő telik, és a négy éve, sőt a nyolc-tíz éve regnálókra mutogatva szajkózni, hogy azok mit és hogyan szúrtak el, bőven meghaladja a nevetséges botorság fogalmát.
A lassan egy hónapja tartó (és kitartó!) utcai megmozdulások bizonyítják: nemhogy elhinni, de már kinevetni sincs kedve az embereknek a sikerpropagandát szajkózó rizsát, aminek „áldásos” következményeit csakis azért nem érzi senki, mert azok akkor és ott így és amúgy cselekedtek. Az egészben az a legszánalmasabb, hogy hiába látja mindenki ezt az állandó átmutogatást, egyre jobban terjed. Ott is felüti a fejét, ahol a legkevésbé várnánk, vagyis olyanok is másokkal vannak elfoglalva, akik egyébként csak és kizárólag az erkölcsi tisztaságot, gerincességet és hasonló erényeket hirdetnek.
S végeredményben még ezt is meg tudnám érteni, hiszen – ahogy manapság mondogatják – emberből vagyunk mindannyian, de azt képtelen vagyok elfogadni, hogy a közéletben-politikában épp az első tipegő lépéseket tevők máris hasonlóan viselkednek. Állnak a szomszéd kertjének kerítése mögött, szemük rátapasztva a kukkolólyukra, és egyebet sem kiabálnak, csak hogy a másik féltéren egy fűszál magasabb a másiknál, a fa tövében két sárga levéllel mintha több volna a tegnapi adagnál, az egyik gally talán száradni kezd... egyszóval csúf, nagyon csúf a szomszéd kertje. Kiabálnak, kiabálnak, osztogatják a tanácsokat, fenyegetőznek, ágálnak, anélkül hogy hátrafordulnának és meglátnák a saját kertjüket.
Pedig elég volna egyetlen pillantást vetniük rá, észrevennék, hogy mindent felver a gaz, ebek harmincadján az egész: az akár széppé is tehető kert olyan, mint egy ócska, szemétdomb. Még szerencse, hogy a másik szomszéd ugyanúgy átkukucskál és mondja, mondja a magáét, így aztán elképzelhető, hogy egyszer majd mégiscsak moccanni fog valami jó irányban is. Esetleg éppen előre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok