A Victor Ponta vezette román kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy úgy tűnjön: teljesen képtelen higgadtan és értelmesen viszonyulni a magyar ügyekhez.
2013. július 25., 19:342013. július 25., 19:34
2013. július 25., 19:352013. július 25., 19:35
Ahogy az év elején a székelyzászló-ügyben is modortalan hangnemben nyilvánult meg a román külügy, most a Tusványoson fölmerült témák, elsősorban a tervezett romániai közigazgatási reform kapcsán adott ki otromba hangvételű közleményt. A dokumentum ismét a belügyekbe való beavatkozással vádolja meg a magyar felet, és – a számos román, ráadásul kormánypárti meghívott ellenére – a budapesti kormány magyar nemzetpolitikát népszerűsítő kihelyezett ülésének titulálja a rendezvényt, felidézve azokat az időket, amikor a ceausescui nacionál-kommunista hatalom Románia belügyének tekintette a magyar közösség asszimilálását és elüldözését célzó állami terrort.
A bukaresti illetékeseket láthatóan irritálja, hogy az európai közvélemény számára is téma a szociáldemokraták által erőltetett, minden józan megfontolást figyelmen kívül hagyó régiósítási terv. Márpedig egy európai uniós országban, szuverenitás ide vagy oda, nem lehet kizárólagos belügy egy olyan közigazgatási átalakítás, amelynek az egyik legfőbb szempontja – már a saját helyi kiskirályok még nagyobb hatalomhoz juttatása mellett – az, hogy a magyarok által sűrűn lakott megyéket különböző régiókba sorolja, csökkentve ezzel a magyar közösség súlyát, és előmozdítandó az asszimilációt.
A faragatlan hangvételű közlemény ismét csak a kormány pótcselekvéseinek egyike, amellyel az etnikai konfliktusokat akarja előtérbe helyezni – legalább addig sem a börtönbüntetésre ítélt miniszterekről és a kudarcos privatizációról van szó. Viszont jelzi, hogy Tusványos fontos tényezővé nőtte ki magát, amelyre odafigyelnek, valamint azt is, hogy a történelmi és kulturális szempontokat is figyelmen kívül hagyó régiósítási terv, valamint a kisebbségi jogkövetelések kapcsán a magyar közösség jó úton jár. A témákról a lehető legszélesebb, nemzetközi nyilvánosság előtt, folyamatosan beszélni kell, hogy a világ közvéleménye megismerje a valós romániai helyzetet, fölemelhesse a szavát a román kormány sanda szándékú tervei ellen, és akár nyomást is gyakorolhasson a kabinetre.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!