Amilyen lendülettel indult, ugyanolyan érthetetlen módon váratlanul torpant meg a kommunista diktatúra idején politikai foglyokat halálra kínzó egykori pribékek leleplezését célzó kampány.
2013. október 31., 18:152013. október 31., 18:15
A kommunizmus bűneit kutató hosszú nevű intézet augusztusban jelentette be, hogy 35 nevet tartalmazó listát tesz közzé, de azóta csak akkor és szeptemberben lepleztek le egy-egy egykori börtön-, illetve lágerparancsnokot, akik ellen népirtás miatt bűnvádi eljárás is indult – azóta viszont csend honol, októberben elmaradt az újabb név felfedése. Márpedig még az az ütem is túl lassú, ha csak havonta egy nevet fednek fel, elvégre idős emberekről van szó, akik az ötvenes-hatvanas években álltak „szakmájuk” csúcsán, ilyen körülmények között pedig fennáll a veszélye, hogy nem hogy felelősségre nem lehet vonni őket a haláluk előtt, de jó részüknek még a kiléte is homályban marad – kegyeleti okokból.
Hasonló problémák merülnek föl a kormány azon kezdeményezésével kapcsolatosan, miszerint megvonnák a több ezer lejes állami nyugdíj egy részét – akár több mint felét is – azoktól, akikről jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy aktívan részt vettek a kommunista elnyomó gépezet működtetésében, politikai foglyokat kínoztak vagy gyilkoltak meg. Maga az ötlet szintén jól hangzik, de a román igazságszolgáltatás működésének sebességét ismerve könnyen előfordulhat, hogy mire az első jogerős ítélet megszületik, már jóformán nem is marad, akitől elvenni a jogtalanul – mert egy gyilkos rendszer nevében, annak kiszolgálójaként szerzett „érdemekért” – kapott, romániai viszonylatban csillagászatinak számító nyugdíjakat.
Ráadásul még az eddigi eredmények is megsemmisülhetnek, ha az alkotmánybíróság helyt ad egy keresetnek, amely megtámadta az emberölés elévülhetetlenségét kimondó Btk.-cikkelyt. Remélhetőleg a talárosok figyelembe veszik a meglévő nemzetközi és romániai precedenseket, és nem akadályozzák meg a pribékek felelősségre vonását.
Már ha valóban van rá akarat. A kommunizmus bűneit kutató intézet és a kormány felbuzdulásának szalmaláng volta ugyanis olyan érzést kelt, mintha a hangzatos nyilatkozatok ellenére a bűnösök felelősségre vonása mégsem lenne annyira fontos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!