2009. május 19., 10:532009. május 19., 10:53
Hiszen a BBTE korábban stabil partnernak számított a magyarellenes megnyilvánulások terén – emlékezetes, hogy a multikulturalizmusával kérkedő felsőoktatási intézmény vezetése azért menesztett két fiatal magyar tanárt, mert azok magyar nyelvű feliratot mertek kihelyezni az egyetem épületében. Mára azonban – legalábbis ezen a téren – más szelek fújnak: az egyetem több épületében is megjelentek a magyar feliratok, és a változás a mostani nyilatkozatban is tetten érhető.
Abban ugyanis az egyetem igazgatótanácsa a kulturált, civilizált egymás mellett élés, egymás értékeinek és múltjának kölcsönös elismerése mellett teszi le a garast, amikor leszögezi: a városban helye van a magyar és német nyelvű tájékoztató feliratoknak is. Kellemetlen lehet ez a polgármester számára még akkor is, ha amúgy nem várható, hogy az egyetem javaslata nyomjon is valamit a latban a táblák végleges kinézetére vonatkozó politikai döntés meghozatalakor.
Ismeretes: Apostu pártja, a PDL számára már eddig sem jelentett gondot, ha néhány pluszszavazatért cserében a magyarokat kellett ostorozni, az előző ciklusban is e párt ellenkezése miatt akadt el a kisebbségi törvény a parlamentben. Most pedig újabb választás következik, így tulajdonképpen várható volt, hogy a magyar ügy valamilyen módon napirendre kerül – ha más módon nem, hát úgy, hogy a magyar nyelvet „lefelejtik” a kolozsvári tájékoztató táblákról, arra való hivatkozással, hogy az nem világnyelv.
Ám az, hogy most ezt a kisstílű, pitiáner húzást a BBTE vezetése nem hajlandó legitimálni, azt üzeni: a jelenlegi kolozsvári városvezetés próbálkozhat ugyan azzal, hogy „felnőjön” a funari időszak vívmányaihoz – ám kultúrember ilyen kezdeményezéshez nem csatlakozik.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.