2011. október 12., 08:012011. október 12., 08:01
Életszerűnek tűnik-e, hogy az erre vetemedő önkormányzat tartósan áthághassa a törvényt, fittyet hányjon a minisztériumi felszólításokra, és önnön szabályai szerint élje életét? Ugye nem ehhez szoktunk? Ha efféle történne, a román állam határozott, kemény fellépéssel mutatná meg, ki az úr a házban. A törvényre hivatkozva sújtana le az elhajlókra, a kirótt büntetéssel pedig megpróbálna példát statuálni.
Márpedig sok vonatkozásban hasonlít eme képzeletbeli önkormányzat öntörvényűségéhez mindaz, ami a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) történik. Miközben az oktatási törvény némiképp kiterjesztette a kisebbségi oktatási jogokat, előírta, hogy a multikulturális egyetemeken önálló tagozat vagy önálló oktatási vonal illeti meg a kisebbségieket, a marosvásárhelyi intézményben jogfosztó chartát fogadott el a szenátus, és a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása irányában történtek lépések. A chartát kifogásoló miniszteri átiratot napirendre sem tűzték az egyetem szenátusában.
A helyzet nem egészen újszerű. A 2000-es évek elején a moldvai csángó gyermekek anyanyelvoktatásának az elindítása kapcsán éltünk át hasonlókat. Akkor is egy-egy tanfelügyelő, egy-egy falusi iskolaigazgató rendre erősebbnek bizonyult, mint a törvény, mint megannyi minisztériumi rendelet vagy átirat. Efféle furcsaságok csak akkor történhetnek, ha a hatalom valódi birtokosai kettős játszmát játszanak. Csak formálisan teszik meg a magyar koalíciós partner igényeit kielégítő lépéseket, a háttérben összekacsintanak a lépések ellenzőivel. Aláírják a törvényeket, a miniszteri rendeleteket, de nem akarnak azoknak érvényt szerezni. Ha nem kapna titkon bukaresti bátorítást a MOGYE vezetése, aligha mehetne szembe az állammal.
A bákói ellenállás akkor tört meg, amikor immár a bukaresti összekacsintók voltak kénytelenek megálljt mondani. Az RMDSZ-nek most is a koalíción belül van elintéznivalója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok