2012. december 19., 08:042012. december 19., 08:04
Számomra ugyan talány, hogy miként válhat a kormánykoalíciós szerepvállalás buktatójává az alkotmány Romániát – a szöveg szerint – nemzetállamként meghatározó első cikkelye, amikor a szociálliberális szövetség liberális, illetve konzervatív része eleve kizárta a magyar szövetség kormányzási szerepvállalását. S amikor a nemzetállam mind a megszövegezés, mind a tartalom szintjén 19. századi elavult, ráadásul tartalmatlan fogalom, amelyet a román politikum szereplői is csak akkor vesznek elő, ha olcsó népszerűséghajhász kijelentésre mutatkozik szükségük.
Ámbár üsse kő, lehet, hogy éppen e vitatott cikkely körül kialakult merev álláspontokból húz majd hasznot az RMDSZ. Amellett, hogy a történelmi igazságot tükröző mindenkori álláspontját nem adja fel, abból is, hogy mindenekelőtt: kormányon kívül a szövetség nincs kitéve az ország vezetésével járó erodálódásnak, amelyet a mindenkori s majdani elkerülhetetlen és természetesen népszerűtlen intézkedések csak fokoznak.
Mert a gazdasági előrejelzéseket, s az ebből eredő társadalmi elégedetlenségeket tekintve a most hatalmas fölénnyel nyerő szociálliberális szövetség is megnézheti majd a népszerűségi mutatóit, mondjuk fél éven belül. Ugyanakkor ellenzékben az RMDSZ akár vissza is szerezhet valamennyit a korábbi, koalíciós kormányzások alatt óhatatlanul megcsappant bizalmi tőkéből.
Amúgy az alkotmánynak főleg az ország közigazgatási újrafelosztását érintő újraszövegezése, s az ebből eredő tényleges kivitelezés nagyon nagy falatnak ígérkezik, a kérdés csupán az, hogy lesz-e az RMDSZ-nek eszköze, ha úgy tetszik aduja, amellyel megakadályozhat majd egy szlovákiai típusú, a magyarság egyértelmű háttérbe szorítását és szétzilálását célzó szándékot. S akkor ott van még a kisebbségi törvénytervezet.
Nos, ezek azok a kérdések, amelyeket szem előtt tartva ellenzékben sem ártana – a mindkét fél részéről ígért párbeszéd mellett – egy, a 2000 és 2004 közötti Szociáldemokrata Párt–RMDSZ kormányon kívüli együttműködéshez hasonló megállapodás. Hogy ne csak szó legyen, de kontraktus.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.