Medve, ember, gordiuszi csomó

Azon kívül, hogy a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet a településeken lehetővé teszi az azonnali beavatkozást a veszélyes medvék esetében, egy nemrég elfogadott törvény kimondja, hogy településen kívül is kilőhető lesz a veszélyes nagyvad. A szaktárca megoldásai közt az is szerepel, hogy segítenek villanypásztorokat vásárolni, hogy a gazdák megvédhessék magukat, állataikat és terményeiket, ugyanakkor a nagyvadon szintén segítenének: menhelyet hoznak létre a sérült medvék gondozása és rehabilitációja érdekében a faj védelmében.

Mindez azonban a jelek szerint sajnos még nem szavatolja az érintett településeken a lakosság biztonságát. Hiszen az embereknek nap mint nap együtt kell élniük a medve közelségével, így azzal a félelemmel is, hogy ha úgy alakul, bizony kiszámíthatatlan, mikor támad az élelmet kereső, a lakott területek közelébe „csalogatott”, „szoktatott”, közben meg érthető módon a saját magát, a bocsait védő ragadozó. Mivel a megoldhatatlannak tűnő probléma szerteágazó, a mindenki számára elfogadható megoldásokhoz is átfogó, körültekintő tervekre van szükség.

Így nemcsak a politikum igyekszik a maga számos tényező által befolyásolt döntéseivel megoldani a medve és ember együttélésének romániai gordiuszi csomóját, de a civilek, a lakosság, és most már a fiatalok is igyekszenek tenni annak érdekében, hogy feltérképezzék a további lépéseket. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia és környezetvédelem szakos hallgatói a napokban a talán a „legmedvésebb” székelyföldi településen, Tusnádfürdőn igyekeztek felmérni, mit tehet az önkormányzat és a lakosság az ügyben. Aki az utóbbi időben nem járt a fürdővárosban, annak tájékoztatására illusztrációként elmondható, hogy a turisták által kedvelt üdülőtelepen szinte nincs olyan étterem, játszótér, kuka, amely ne lenne körbevéve villanypásztorral

Az egyetemisták felmérték többek közt azt is, hogy hol hány gyümölcsfának kellene levágni az útra kihajló ágait, hol kellene megakadályozni, hogy a vad hozzáférhessen a terméshez, miként kellene megfelelően használni a villanypásztorokat, védelemmel ellátni a szemeteseket, és a többi. Valószínűsíthető, hogy még számos ilyen és ehhez hasonló intézkedéssorozatra, ötletre, tervre lenne szükség ahhoz, hogy bár részben konfliktusmentessé váljon a medve és ember kényszerű együttélése. 2018-tól mostanáig ugyanis több mint 6600 medvetámadás okozta kárt regisztráltak, a medvék túlszaporodása pedig évek óta kiemelt problémát jelent Romániában. És sajnos úgy tűnik, ez érezhetően nem fog változni a közeljövőben. Ennek ismeretében sajnos borítékolható, hogy a jövőben is újra meg újra támadni fog a medve.