2013. április 03., 07:342013. április 03., 07:34
A helyzet súlyosságát és tarthatatlanságát bizonyítja, hogy februárban közzétett országjelentésében az Európai Bizottság is szóvá tette: a bukaresti sajtóban szervezett kampány zajlik bírák és ügyészek ellen.
Az igazságszolgáltatás elleni lejárató akció terén a balliberális koalíció vezető politikusainak tulajdonában lévő médiatrösztök vitték/viszik a prímet, amelyek képesek még az ügyészek, bírák, alkotmánybírák gyerekkori csínytevéseit is „feltárni”, ha kiderül róluk, hogy olyan ítéletet, döntést hoznak, amely egyezik ugyan a jogszabályok és az alaptörvény szellemével, ám történetesen Traian Băsescunak ad igazat. Ez a propaganda leginkább az észak-koreai pártállami média agymosásához hasonlít, amely hetek óta azt bizonygatja a kommunista ország lakosságának, miért indokolt, hogy Phenjan megtámadja az imperialista Amerikát. A legpikánsabb az, amikor az USL házicsatornájának számító – a magyarellenes megnyilvánulásokban élen járó, a Kovászna Megyei Tanács honlapja ügyében nemrég hazugságon kapott, és emiatt elmarasztalt – Antena 3 hírtévé ízekre szedi, sőt fenyegeti Victor Pontát, mert megfordult a fejében, hogy az államfő emberének tartott Laura Kövesire bízza a korrupcióellenes ügyészség irányítását. A demokratikus országban normális médiaviszonyok közepette megengedhetetlen nyomásgyakorlás hatására a kormányfő tegnap el is állt eredeti szándékától, és a leendő, a liberálisok által preferált igazságügy-miniszterre testálta a főügyészek nevesítésének feladatát. Ponta kapitulációjából is kitűnik, hogy a hazai igazságszolgáltatás továbbra is a televízió képernyője előtt zajlik, de ami ennél is rosszabb: a háttérből olyan ellentmondásos politikusok mozgatják a szálakat, mint a bizonyítottan szekus múlttal rendelkező Antena 3-tulajdonos Dan Voiculescu. Belegondolni is rossz, mivé züllik majd a román nyomozó hatóság, ha ismét az egykori kommunista titkosszolgálat embereinek irányítása alá kerül. És hogy mit szól majd ehhez Brüsszel…
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.