2012. március 21., 09:092012. március 21., 09:09
Nem beszélve arról, hogy a mögöttünk álló tömeg felmorzsolódik, a hevesebbek egymásnak vagy nekünk esnek, míg mások hátat fordítanak vagy lelépnek.
Amikor idén januárban a magukat egyszerűen csak Matricásoknak nevező magyar fiatalok teleragasztgattak néhány erdélyi várost RMDSZ-ellenes öntapadósokkal, a szövetség főtitkára higgadtan kijelentette, nem tudják komolyan venni az akciót, hiszen még az ötletgazdák sem gondolhatják komolyan, ha nem adják a nevüket hozzá. Így a hivatalos álláspont szerint csak valamiféle diákcsíny részeként tehették fel néhányan a kérdést: 15 évnyi kormányzás után hol van az erdélyi autópálya? Hol van a magyar egyetem? Miért sodródunk a demográfiai csőd szélére? Hol van az autonómia? RMDSZ! Eredmény ez? A bársonyszékfoglalók akkor nem kívántak nagy feneket keríteni az ügynek, és elégedetten konstatálták, hogy néhány, a ragasztgatással megbízott, a „felbujtók” nevét elhallgató fiatalt rajtakaptak és megbírságoltak törvénytelen plakátolás miatt.
Sajnos, az évek során a szövetségi vezetők ugyanígy bagatellizálták saját, belső ellenzéküket is, és a magas lóról akkor sem kívántak leszállni, amikor elkezdődött az elégedetlenek házon kívüli szerveződése, először a civil szférában, majd pedig már pártok szintjén is – névvel, infrastruktúrával és nem leírható támogatottsággal.
A kritikusok idővel a szövetség ellenségeivé váltak, és a lázadók egyre erősödő tábora idén már nehézfegyverzetben várja a következő összecsapást. A 2012-es választások az erőviszonyok felmérésére szolgálnak, de még ezek előtt nagyon sok múlhat azon, hogy az RMDSZ mennyire hajlandó tárgyalópartnerként kezelni a most még jóval erőtlenebb ellenlábasait. Mindenesetre a szövetség által tegnap elhamarkodottan, törvénytelenül elindított matricaragasztási akció kétségbeesett önfényezésnek tűnik. A kapkodás pedig jó esetben annak tudható be, hogy az RMDSZ is érzi, vészesen terebélyesedik a támadható felülete.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.