2013. március 04., 07:442013. március 04., 07:44
Csakhogy sem Ponta, sem a külügyminisztere nem viselkedhet úgy, mint a durcás kisgyerek, aki toporzékolva hajítja jó messzire a szüleitől csak későre kikönyörgött játékot.
A Ponta-kormánynak már csak azért sem ajánlatos megsértődnie, mivel a jogállamiság alappilléreit döntögető tavalyi intézkedéseivel maga játszotta el nemzetközi hitelét, kiváltva az EU-tagállamok vezetőinek bizalmatlanságát. Nem véletlen, hogy a vétót meglebegtető német belügyminiszter arra hivatkozott: a schengeni tagság megadása esetén minden további ellenőrzés nélkül akár Németországba is beutazhat az a külföldi, aki megvesztegetéssel román vízumot szerez. Márpedig Nyugaton jól ismerik a romániai korrupció természetrajzát, sőt a „schengeni vasfüggönyön” is átszivárognak a bukaresti balliberális koalíció politikusainak a korrupcióellenes ügyészség vagy a feddhetetlenségi ügynökség felszámolását sürgető ötletelései.
Egyébként akárcsak 2011-ben, amikor a hágai kormánynak külső támogatást biztosító bevándorlásellenes holland Szabadságpárt akadályozta meg a csatlakozást, a folyamatot ezúttal sem kizárólag politikai, hanem gazdasági indokok is gátolják. Németországi politikusok hetek óta azzal riogatnak, hogy a munkavállalási korlátozások jövő évi megszűnése után nagy számban jelenhetnek meg az ottani nagyvárosokban a szegénység elől menekülő romániai és bulgáriai romák. Vagyis a német hatóságok – de a sor folytatható Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal – szociális ellátórendszerüket féltik a kelet-európaiaktól. Tehát ha a nyugat-európai gazdaság talpra állása továbbra is várat magára, Románia – akarja, vagy sem – beláthatatlan ideig a schengeni övezeten kívül reked.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok