Makkay József

Makkay József

Másodrangú állampolgárként, Európában

2021. január 18., 08:34

2021. január 18., 08:34

Számítani lehetett arra, hogy az Európai Bizottság nem alkot törvénytervezetet a nemzeti kisebbségek védelmében.

Az RMDSZ és a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) által indított Minority SafePack szervező bizottsága kereken egy évvel ezelőtt, 2020 januárjában nyújtotta be az Európai Bizottsághoz (EB) a kötelező hét helyett tizenegy tagországban összegyűlt több mint egymillió hitelesített aláírást. Az eltelt esztendőben a szervezőknek sikerült meggyőznie az Európai Parlamentet arról, hogy az ügyet tűzze napirendre. Az EB elutasításával azonban okafogyottá vált, így az európai nemzeti kisebbségek kérdése továbbra is rendezetlen marad. A brüsszeli biztosok nem akarják érteni a lényeget, amikor az elutasításukat alátámasztó érvekkel hozakodnak elő. A bizottság szerint az Európai Unióban számos olyan előterjesztés és intézkedés született az elmúlt esztendőkben, amely megoldást kínál a nemzeti kisebbségek védelmére.

Az európai bürokraták érvelése azonban messze áll a valóságtól. Erre legtalálóbban Szili Katalin, a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott reagált, aki szerint a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő uniós szabályok kellőképpen elasztikusak ahhoz, hogy betartásuk ne legyen kötelező. Éppen ezt az űrt töltötte volna be a Minority SafePack nyomán születő törvénykezdeményezés, amely az uniós tagországokban kötelezővé tette volna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét.

Tény, hogy a különböző európai fórumokon számos témába vágó ajánlás született. Ezek sorából érdemes kiemelni az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által Frunda György előterjesztésére 2006-ban elfogadott ajánlást, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozók kollektív védelmét szorgalmazza. A Kalmár Ferenc által jegyzett és szintén megszavazott 2014-es Európa tanácsi jelentés ennél tovább megy: az ajánlás az önrendelkezés, a területi önkormányzati megoldások és a nyelvi, kulturális autonómia fontosságát hangsúlyozza. Hoffman Rózsa 2018-ban megszavazott jelentése a monitoring kiterjesztését javasolja a kisebbségeket ért hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére.

A 2003-ban elfogadott és elhíresült Gross-jelentés például kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek számára biztosított autonómia számos konfliktust orvosol a többségi nemzet és a kisebbségi népcsoportok között. A nemzeti kisebbségvédelem terén született európai uniós ajánlások sora folytatható, ezeknek azonban van egy nagy szépséghibájuk: „csak” ajánlások, azaz betartásuk nem kötelező. Ahhoz, hogy kötelező érvényű jogszabállyá váljanak, az Európa Tanács javaslatait az Európai Uniónak saját szabályrendszerébe kellene átültetnie és a mindennapi gyakorlatban alkalmazni. Az Európai Bizottság most ezt utasította el.

Ha számos ország többségi nemzetének képviselőit úriemberek közösségeként képzelnénk el, ahol az adott szónak súlya van, akkor az Európai Unióban a nemzeti közösségek ügyét is ajánlásokkal lehetne szabályozni. De erről szó sincs! Nézzünk végig Románián, ahol a saját törvényhozásuk által megszavazott törvényeket sem tartják be. Ki bízhat abban, hogy a román politikusokban van annyi tisztességtudat, hogy egy európai fórumon elfogadott és nem kötelező jellegű ajánlást beiktassanak az ország hivatalos jogrendjébe? Ezért abszurd és elfogadhatatlan a brüsszeli bürokraták magyarázkodása, amikor törvények helyett ajánlásokat ajánlanak.

Ezek után azt mondhatnánk, hogy nem szabad komolyan venni az Európai Uniót. Csakhogy ennek az államközösségnek a tagjaiként szeretne mintegy ötven millió kisebbségi ember olyan megnyugtató megoldást kapni közösségének védelmére, amely nem csupán anyanyelvének használatát garantálja, hanem megszüntetne mindenféle diszkriminációt a többség és a kisebbség kapcsolatában. Például olyan „apróságokra” gondolok, hogy Kolozsváron vagy Nagyváradon a polgármesteri hivatal alkalmazottai között ne csak 2-3 százaléknyi magyar anyanyelvű ember legyen, hanem számarányunknak megfelelően legalább 15, illetve 24 százalék. Nehezen hihető el, de ilyen irányú Európa tanácsi jelentés is született már.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Lehet Moldovának orosz vagy román helyett európai jövője?

Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.

Makkay József

Makkay József

A román elnyomástól félnek Moldova nemzeti kisebbségei

A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?

Balogh Levente

Balogh Levente

Vigyázat, románok, jön a veszélyes magyar áram és gáz!

A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PNL politikai lufija

Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Izrael Irán ellen

Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.

Makkay József

Makkay József

Súlyos megszorításokkal köszönhet be az új román kormány

Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Koalíciós szakítás Iohannis miatt?

A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.