HIRDETÉS
A bukott miniszterelnök eddigi halvány üzenetei helyett most az érvelésre kész bátor kihívó szerepét játszhatja el a párbeszéd elől menekülő, arrogánsan elutasító államfővel szemben. Hogy mit tudhatnának meg a kíváncsi szavazók egy ilyen vitából? Tán annyit, mint a róka a tyúknak a fikusszal folytatott beszélgetéséből. De a lényeg nem az esetleges tartalmon van, hanem a hozzáálláson. S ebben Dăncilă helyzetelőnybe került.
Johannis kampánystábjának taktikája egyébként érthető. Közel tizenöt százalékos előny birtokában nincs értelme kockáztatni, hiszen ezt csak jókora bakival lehet elherdálni. Ráadásul az utóbbi öt évben Nagyszeben egykori polgármestere mindvégig valamiféle megingathatatlan erkölcsi magasságból beszélt a „korrupt” és „Európa-ellenes” szociáldemokratákról, akik ellen csupán harcolni lehet, velük párbeszédet folytatni felesleges. Amire viszont nem számítottak Johannisék, az a bukaresti sajtó egységes kiállása az elnökjelölti vita mellett. Az utóbbi években lezüllött, agresszíven pártossá vált román média most példát mutatott szakmaiságból. A Johannis győzelméért kampányoló hírtelevíziók is fontosnak, a demokratikus vetélkedés lényeges elemének tartják a két jelölt nyilvános összecsapását, s bírálták az újrázásra készülő államfő elutasítását. Innentől kezdve minden egyes nap, amelyen a vita elmaradásáról beszélnek, Dăncilăt erősíti.
Ha utólag Johannis mégis változtatna a döntésén, és vállalná a vitát, csak súlyosbítana a helyzeten, az elnök deffenzívába kényszerülne, így nyilvánvalóan ezt nem is fogja megtenni. Mi várható akkor a kissé sarokba szorított Johannistól, illetve stábjától? Egy olyan téma előhalászása, amely eltereli a figyelmet a televíziós vita elmaradásáról. Az „elnöki kormány” gyorsan a főnök segítségére sietett. Marcel Vela belügyminiszter bejelentette: feloldják a 2018. augusztus 10-i tüntetésen lezajlott csendőri beavatkozás dossziéjának a titkosítását. Ez annyit jelent, hogy e lépést követően minden hírcsatornát ellepnek a tavalyi demonstráción történtek, az államfőhöz közeli hírtelevíziók pedig minimum napi tíz órában mutatják be a szociáldemokrata irányítású belügyminisztérium által felügyelt és irányított csendőrség brutalitását, óvatosan elhallgatva az azt megelőző szervezett támadást a fociultrák irányításával. És az államfő vitakerülő magatartását elítélő, emiatt a szavazásról való távolmaradást fontolgató Johannis-hívekben hirtelen újra felmegy a pumpa, megemelkedik a pulzus. Épp időben érkezik az érzelmi kitörés, a múlni látszó voksolási láz a „vörös pestis” ellen. A vitát kerülő Johannis pedig végre mankót kap az utóbbi öt év egyetlen megjegyezhető üzenetének felmelegítéséhez: ütni kell a PSD-t!
Bár a hétköznapi ember számára ködös, hogy egészen pontosan mit és hogyan mérnek az úgynevezett boldogság- vagy elégedettség-felmérések, nyilvánosságra hozott eredményeik attól még meglephetik.
Mint minden politikai megmérettetés, úgy az idei romániai államfőválasztás első fordulója sem húzható fel egyetlen kaptafára: az eredmény csak részben hozta a papírformát, és bizony nem várt fordulatokkal is szolgált, nem beszélve a megfejthetetlennek tűnő jelenségekről.
Többet keresünk, de rosszabbul élünk – ez a következtetés vonható le az Adevărul.ro által a minap közölt elemzésből.
Nagy kérdés, milyen tétje lehet egy olyan államfőválasztásnak, amely előre lefutottnak tűnik, és első körben az a legnagyobb dilemma, hogy vajon az újrázni készülő jelenlegi elnök melyik ellenfelével kényszerül majd megmérkőzni a második fordulóban.
A bizakodás nem kerül semmibe. Ha már új kormánya van Romániának, kapjuk elő tarsolyunk legmélyéről megkopott optimizmusunkat a magyar–román kapcsolatokat illetően.
Jól tudjuk, kampány idején semmi sem szent, ilyenkor az átlagosnál magasabbra csap a politikusi gátlástalanság mértéke, így értelemszerűen alacsonyabb lángon pislákol a konvencionális látszatudvariasság- és őszinteség.
A tegnapi, tragikomikus – árulások és műszaki probléma színesítette – parlamenti bizalmi szavazás kapcsán egyetlen pozitívum emelhető ki: hogy az ország végre rendelkezik teljes jogú és teljes létszámú kormánnyal.
A slágerlistákon 1999-ben többek között a Mambo No. 5 tarolt, a mozikban akkor jött ki a Star Wars-saga első új darabja, a Baljós árnyak, na meg a Mátrix.
Romániában korántsem kelendő a kultúra, és ez nem meglepő abban az országban, ahol olyan megye is létezik, ahol egyetlenegy könyvesbolt sem működik, és az ország könyvpiac tekintetében is sereghajtónak számít Európában.
Hát ezt is megértük: húszéves lett a Krónika! Napra pontosan két évtizeddel ezelőtt látott napvilágot először az erdélyi magyar közéleti napilap, és Ön, tisztelt Olvasó, a Krónika születésnapi különszámát, 21. évfolyamának 5344. lapszámát tartja a kezében.
Bár a hétköznapi ember számára ködös, hogy egészen pontosan mit és hogyan mérnek az ...
Mint minden politikai megmérettetés, úgy az idei romániai államfőválasztás első fordulója ...
Többet keresünk, de rosszabbul élünk – ez a következtetés vonható le az Adevărul.ro által a minap ...
