Makkay József

Makkay József

Magyarok román pártszínekben

2024. június 11., 15:402024. június 12., 21:04

2024. június 11., 15:402024. június 12., 21:04

Egy igen nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak. Sőt, olyan PNL-es választási listát láttam, ahol a helyi tanácsosjelöltek többsége elbolondított magyarként próbált román pártot hatalomra juttatni az évtizedek óta magyarok által vezetett településén.

Helyhatósági és parlamenti választások idején mindig Szlovákia és a felvidéki magyarság jut eszembe. Az ottani magyar párt kétségbeesett küzdelme, hogy bő tíz év után végre átlépje az ötszázalékos választási küszöböt. Ami nem kellene hogy csodával határos teljesítmény legyen, hiszen a hivatalos szlovákiai népszámlálás adatai szerint a felvidéki magyarság részaránya 8 százalék körül van.

Nem akarok belemenni az előzményekbe, de azt mindenképpen meg kell említenem, hogy a baj gyökere, a ,,mérgezett alma”, a Híd-Most szlovák-magyar vegyes párt volt, amely végzetesen megosztotta, és rossz útra terelte a felvidéki magyar szavazókat. Innen már egyenes út vezetett a Magyar Közösség Pártja, majd azt ezt követő Szövetség sorozatos kudarcához.

Mára kialakult egy kishitű, a közösségi erejében nem bízó és a totális beolvadás útjára lépő felvidéki magyarság, amely a Kárpát-medence összes régiója közül a legveszélyeztetettebb közösség.

Míg a háborús körülmények ellenére a szülőföldjén maradó és létszámban megfogyatkozott kárpátaljai magyarság hősiesen küzd a túlélésért, felvidéki magyarjaink ,,dalolva” olvadnak be a többségi szlovák tengerbe.

Nem véletlenül idéztem meg a felvidéki hasonlatot, hiszen a román pártok a rendszerváltás óta ugyanezzel a forgatókönyvvel próbálkoznak. A kilencvenes években ennek még semmi realitása nem volt – a román pártlistán induló magyar jelöltet a helyi közösség megbélyegezte –, mára azonban általános jelenséggé vált Brassótól Máramarosig. A Székelyföldön kevésbé, mert színmagyar közösségekben épeszű ember azért ilyesmit nem tesz, de a vegyes lakosságú településeken felkapott jelenséggé vált, amit a helyi közösség tolerál. Van, aki mosolyog rajta, mások legyintenek, sok helyen viszont a bepalizott magyarok az esélytelenek nyugalmával próbálkoznak újra és újra.

Különféle vélt vagy valós sérelmek miatt utálják a magyar pártokat, ezért átmeneti mentsvárra találnak román színekben.

Idén tele volt velük Erdély, főleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi listáin. Több erdélyi megyében a kormánypártok vezetői azzal akarnak kitűnni bukaresti főnökeik előtt, hogy igyekeznek kiterjeszteni hatalmukat az évtizedekig bevehetetlennek tűnő magyar településekre is. De nemcsak a PNL és a PSD nyomul a magyar településeken, hanem az AUR is. Nekik egyelőre kevésbé sikerül magyar jelölteket toborozni, de azért erre is van példa.

Az idei helyhatósági választásokon az aranyosszéki Várfalva községben az RMDSZ polgármesterjelöltjével szemben az AUR egy helyi magyar embert indított, amire máshol Erdélyben aligha volt példa.

Míg az RMDSZ jelöltje közel 56 százalékot szerzett, a szélsőséges román párt ,,magyar arcának” 5 százalékkal kellett beérnie egy olyan községben, ahol a lakosság fele román. Indulása annyira visszataszítónak számított, hogy nem csak a helyi magyarok, hanem a románok többsége is elutasította.

Írhatnék más példákat is, mert sokan és sokfelé próbálkoztak áttörni a magyar védvonalat, aminek megléte az erdélyi magyar közösség erős immunitásával magyarázható. Erről a jelenségről jóval többet kellene beszélni annak fényében is, hogy

egyesek felrúgnák, megszüntetnék az etnikai politizálást, hogy helyette minden magyar elvegyüljön a román pártok tengerében.

Aki Erdélyben erre vágyik, annak melegen ajánlom a felvidéki magyarok nehéz helyzetét. Szomorú példájuk bizonyítja, hogy elegendő egy nagyobb rést vágni a védvonalon, és máris elönt az árvíz. Onnantól fogva lehet küzdeni a túlélésért.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Választások közel és távol

Sajátos együttállás: vasárnap egyszerre szavazhatunk arról, hogy kik képviseljék az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösséget a legalacsonyabb – azaz önkormányzati – és a legmagasabb – vagyis európai parlamenti – szinten.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nem bízom benne, tehát rá szavazok

A romániai polgárok alapvetően egy félvak macskát se bíznának rá a politikusaikra, de valamiért mégis leszavaznak rájuk – legalábbis ez szűrhető le a legfrissebb közvélemény-kutatásokból.

Makkay József

Makkay József

Már csak ingyen sör kell!

Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Pisztolydemokrácia

Egy demokratikus országban sokféleképpen ki lehet nyilvánítani egy kormány politikájával szembeni elégedetlenséget – Szlovákiában úgy döntöttek, hogy a lehető legbrutálisabban, a hivatalban levő miniszterelnök lelövésével jelzik a „kifogásaikat”.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lendületet adni a vén Európának

Egyre-másra látnak napvilágot a választások közeledtével a közvélemény-kutatások, amelyekben a társadalomnak a különböző intézményekhez, pártokhoz, jelenségekhez, és persze magához a szavazási aktushoz való viszonyulását mérik.

Tóth Gödri Iringó

Tóth Gödri Iringó

Értenek minket a nagyvilágban?

A francia Riviérán, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál idején a szupermarketben sorban állva vizslattam a pénztárnál előttem állók kosarát: három férfi néhány olcsó sörrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Mi, putyinista, fasiszta, EU-ellenes, ukrángyűlölő erdélyi magyarok

Meg kell hagyni, felületesen szemlélve igencsak döbbenetesen hangzik, hogy a romániai magyar közösség ukrajnai háborúhoz és az Európai Unióhoz való viszonyulása inkább a szélsőséges AUR szavazóinak álláspontjához áll közelebb.