Kiss Judit

Kiss Judit

Madártávlat, rögvalóság

2019. március 20., 10:022019. március 20., 10:02

2019. március 20., 11:382019. március 20., 11:38

Ha egy ország turistacsalogató kisfilmet akar készíteni magáról, természetes, hogy a szebbik oldalát villantja fel, lévén, hogy a világ minden sarkából vonzani akarja a mozgóképfogyasztó nagyközönséget.

Mint minden reklám, az országimázsfilm műfaja, természete is megköveteli, hogy a bemutatott látványvilág köszönő viszonyban se legyen a mindennapi rögvalósággal – egyébként hogyan is tudna turistákat vonzani? Óriási naivitás lenne tehát bárminemű őszinteséget, kendőzetlenséget vagy akár giccsmentes megközelítést várni az idegenforgalom fellendítését célzó mozgóképtől. Ez eddig rendben is lenne, hiszen bármelyik ország imázsfilmjét nézzük, óhatatlanul felbukkannak néző- és turistacsalogató látványelemekként madártávlatból készített felvételeken a lélegzetelállítóan szép tájak, hófödte hegycsúcsok, áttetsző víztükrök, ragyogó zöld növényzet, jó állapotban lévő épített örökség, közelképen pedig szép nők, boldog, mosolygó emberek, széles sugárutak, amelyeken bátran száguldozhat a turista.

Az a reklámfilm azonban, amit Románia idegenforgalmi látványosságait népszerűsítendő a minap tett közzé a bukaresti turisztikai minisztérium, nemcsak hogy felületes módon, elnagyolt „ecsetvonásokkal” mutat be egy giccsparádéra emlékeztető mesés világot, de ezen túlmenően néhány elgondolkodtató üzenetet is hordoz. Az ország mindennapi rögvalóságát megtapasztaló ember a Disney-rajzfilmeket idéző, a klipben felvillantott ideális álomvilág láttán keserűen arra gondolhat, hogy a „nagystílű” távlatból felsejlő ragyogás milyen éles ellentétben áll a valóság olyan hazai szegmenseivel, mint a járhatatlan autóutak, kiirtott erdők, úton-útfélen ott virító szeméthegyek, a talán soha el nem készülő autópályák, a romos állapotú épített örökség stb. Aztán: már-már az abszurd határát súrolja, hogy bár a film elsősorban külföldi turisták csalogatását célozza, a narrátor az emelkedett stílusú, költői szöveget románul szavalja, és egy árva sornyi angol feliratot sem rendeltek a kliphez. Nemcsak az angol felirat hiányzik, de a helyszíneket sem jelöli meg a film – amire azért oda lehetett volna figyelni, hogy ne pusztán mindent egybemosó masszává formálódjon a látvány, hanem legalább azt tudja meg a néző, éppen Segesvárt látja a képen, Nagyszebent, Brassót vagy Bukarestet. Eszünkbe juthat az is a tetszetős képsorokról, hogy bár az ország a Duna-deltától Máramarosig, a Fekete-tengertől a Király-hágóig vagy a moldvai tájakig számtalan gyönyörű régióval büszkélkedhetne, sem megőrizni, sem megfelelően kezelni, sem népszerűsíteni, sem okosan kihasználni nem képes adottságait.

És ami szintén szembetűnő, sokatmondó: teljes mértékben hiányzik a kulturális többszínűség az országimázsfilmből, amelynek láttán joggal feltételezheti a messze földön élő külföldi, hogy Romániában kizárólag románok laknak, nemzeti kisebbségek egyáltalán nem is léteznek, éppúgy, ahogy a Székelyföld vagy az ország más történelmi régiói sem. Az pedig már csak hab a tortán – vagy akár úgy is mondhatjuk, kibújik a szög a gyönyörű látványelemeket felsorakoztató film zsákjából –, hogy egyetlen híresség tűnik fel a klipben: Ilie Năstase egykori teniszcsillag. Úgy tűnik, a film készítői azt akarják, ő öregbítse az ország hírnevét. Holott tudjuk, arról a személyiségről van szó, akinek nemcsak sportteljesítményeit jegyzi a köztudat, de rasszista kijelentéseit, magyarellenes kirohanásait is, ő az, aki a Székelyföld románokkal való betelepítésére tett javaslatot néhány évvel ezelőtt. Akár árulkodóan üzenetértékű is lehet, hogy a korrupcióval át meg átszőtt ország szépségeit azzal a hírességgel reklámozzák, akit nemrég felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, és akit a diszkriminációellenes tanács többször elmarasztalt rasszista megnyilvánulásai miatt. Dehát mindez nem látszik a madártávlatos magasból sem, ahonnan az elbűvölő drónfelvételeket készítették, és onnan sem, ahonnan a külföldi turista nézi a filmet. Ez csak a magunk mindennapi rögvalósága.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.