2011. augusztus 05., 07:562011. augusztus 05., 07:56
Pedig a Garasos híd nem több egyszerű hídnál, sőt egészen kisméretű, csupán gyalogosok által használható átkelőről van szó, amely a Körös fölött átívelve kötötte össze az Újváros nevű városrészt Olaszival. Ennek ellenére valakik már másodszor rongálták meg az emlékét őrző táblát.
A Garasos híd már nem létezik, helyén a Garasos híd áll. E furcsának tűnő állapot megfejtése az, hogy az 1910-ben felavatott első Garasos hidat a 70-es években lebontották, a helyébe pedig egy szocreál betonmonstrumot építettek. Hogy ez esztétikailag milyen, arra nem térnék ki, legyen elég annyi, hogy a régi, vasszerkezetű átkelő szebb volt. Nos, ennek a régebbi hídnak állítottak emléktáblát az új átkelő egyik oszlopán. Ez a tábla viszont valakiknek annyira szúrja a szemét, hogy – miután számos egyéb magyar emlékművet is megrongáltak – először a bronzplakettet lopták le róla, majd helyreállítása után az egész táblát le akarták feszíteni, aminek következtében az eltört. Pedig szó sincs olyan, szándékosan provokatív, netán történelemhamisító szövegű emlékműről, mint amilyen a kolozsvári önkormányzat által a Mátyás-szobor elé törvénytelenül elhelyezett gyalázkodó tábla. A szövege magyar és román nyelven csupán annyi, hogy ezen a helyen állt a váradiak által kedvelt Garasos híd. A plakett pedig 20. század eleji öltözetben, kart karba öltve sétáló békebeli párt ábrázol.
Mármost azóta is gondolkodom, mi lehet annyira félelmetes egy egykori hídra való emlékezésben. Talán arról lehet szó, hogy egyeseknek túlságosan magyar az átkelő? Azért az meglehetősen vad, ha már egy híd kapcsán is az az elsődleges szempont, hogy milyen nemzetiségű… Talán attól félnek, hogy – akárcsak a várban eltemetett városalapító Szent László király a legendában – egyszer csak feltámad, és a magyar revizionista igények szolgálatába szegődő túlvilági mérnöki műtárgyként újra összeköti az elszakított partiumi és erdélyi területeket az anyaországgal, hogy rajta keresztül masírozhassanak be a felszabadító honvédcsapatok? Most minden esetre az a helyzet, hogy ismét csak a helyi adófizetők pénzéből kell felújítani a táblát. Ez persze a rongálókat nem zavarja, hiszen – miközben egy magyar híd szellemétől rettegnek – a hely szellemét nagyjából annyira értik, mint az egyszeri manelerajongó Bartók műveit. Váradiságukért – és persze civilizáltsági fokukért – egy lyukas garast sem adnánk.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!