Számos sajtóorgánum sok nyomdafestéket elhasznált már a hírhedt bihari RMDSZ-szervezet viselt dolgainak nyilvánosság elé tárására.
2013. július 18., 21:242013. július 18., 21:24
2013. július 18., 21:322013. július 18., 21:32
Ott van például a nagyváradi „Ady-központ\" ügye, amelynek megépítésére a 2002-es kormányváltás után több mint 300 millió forintot kaptak az MSZP – SZDSZ- kormánytól, de amelybõl csak egy egyszintes, az RMDSZ pártrendezvényeire használt konferenciaterem épült meg, a mellé tervezett termálszálló mai napig torzóban áll, de senki sem számoltatta el õket komolyan. Vagy az, hogy senki által sem kérve „rárepültek\" a könynyített honosítás ügyintézésére, nehogy már bármi „jóból\" kimaradjanak.
Amit azonban most elkövettek, az gyakorlatilag példa nélküli: úgy tûnik, egyszerûen le akarnak nyúlni egy ünnepet. A nagyváradi Szent László Napokról van szó, amelyet az amúgy az EMNT-hez közel álló Szent László Alapítvány hozott tetõ alá a Kolozsvári Magyar Napok mintájára, és amely több tízezres tömeget mozgatott meg június végén.
A Váradon tevékenykedõ RMDSZ-illetékesek a jelek szerint elirigyelték a kezdeményezés sikerét, és mivel nem tudtak belõle politikai tõkét kovácsolni, hajmeresztõ húzáshoz folyamodtak: le kívánják védetni a Szent László Alapítvány által kitalált elnevezést és az általa készíttetett logót. A magyarázat – miszerint az RMDSZ a katolikus egyház számára védetné le a szent király nevét hordozó ünnepet – amennyire szánalmas, annyira vérlázító.
Valójában arról van szó, hogy az egyeduralomra törõ szervezet nem tûr el versenytársat, pláne azt nem tûri, ha a versenytárs valamiben sikeres, és ha már építeni nem tud, akkor legalább lerombolja azt, amit más felépített. Ha nem is sikerül a húzás, egy esetleges per hosszú ideig elhúzódhat, ezalatt pedig a magyar városünnep – legalábbis az eredeti néven – veszélybe sodródhat.
De ez nem számít, ha be lehet tartani a riválisnak, mint ahogy az sem, hogy Kolozsváron például a helyi RMDSZ is beszállt az ünnepség szervezésébe. Az ellenfelet meg kell semmisíteni, minden eszközzel. Ez egy magyar politikai szervezet erkölcsi színvonala 2013-ban. Kíváncsian várjuk, mit szólnak mindehhez a magyar választópolgárok. Hogy – ha máshol nem, az urnáknál – büntetendõnek tartják-e az ilyen magatartást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!