2011. december 12., 07:502011. december 12., 07:50
És így tovább: a példaképekről, ikonokról ilyen gyarlóságok derülnek ki. S még mintha dicsekednének is vele ország-világ előtt. Tehetik, mert óriási összegeket kaszálnak a rinyálással. Miután elpanaszolták ugyanis a külsejük ilyen-olyan bajait, beugrik a hatalmas DE, és kiderül, milyen sampontól lett ismét ragyogó és életerős a modell sörénye, mivel tüntette el a színésznő az öregedés jeleit, és tagadhatott le vagy huszonöt évet a korából, s a gólkirálynak is olyan frizurát rittyentett a fodrász, hogy a legbombább fejes után sem görbül meg egyetlen haja szála sem. Mindez ma már senkinek nem újdonság, a csecsemő az anyatejjel együtt szívja magába, hogy a reklám a lelke mindennek.
Nem is ezzel van a baj, hanem azzal a bizonyos lehurboltsággal. Ami enyhén szólva öngól a legjobban kigondolt reklám számára is. Aki ugyanis elhiszi, hogy a híres modell kócosan, fakó, töredezett hajjal mászkál, az ismert színésznő szipirtyószerűen, lógó narancsbőrrel megy ki az úszómedencéjéhez, netán a gólkirály csapzottan és ápolatlanul bukik ki az autócsodájából, az enyhén szólva tájékozatlan a sztárok világában. Mert egy valamirevaló sztár csak addig az, amíg ragyogó, makulátlan bőrű, tökéletes frizurájú... ha valami miatt folt esik a külsőn, már nem érdekes. Legföljebb gúnyolódnak rajta, és elrettentő példaként emlegetik. Vagyis senki nem fogja azt a sampont, krémet, hajzselét vásárolni, amit a ma már lúzerré lett tegnapi csúcson lévő használt.
A reklámszakember viszont érti a dolgát – vagyis amit én itt elhabogok, azt ő már régebbről tudja. Ezért veszik át az ismert modellek, színészek, élsportolók helyét a háziasszonyok, hivatalnokok, diákok, bemutatva, hogyan lehet a napi gürcöléstől kifacsart állapotban is szépnek, frissnek és életerősnek maradni. Egy bizonyos sampon, krém, tejtermék vagy sör – és a nap végén is olyan marad az ember fia-lánya, mint a híres modell, az ismert színész, az élsportoló: mindig fitt, ragyogó hajú, sima bőrű, a korpát még hírből sem ismerő. Ezt pedig elhiszi az egyszerű halandó, és rohan sampont, krémet, tejtermékeket beszerezni – hátha megváltozik a tükörből rá visszaköszönő lehurbolt szerencsétlen.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.