2012. november 08., 08:252012. november 08., 08:25
Egyébként nem tartoztak a plázacica-kategóriába, szotyolahéjat sem köpködtek maguk köré, nem csámcsogtak rágógumit, ráadásul mindenik mondatuknak volt alanya és állítmánya – és mégis. Egyikük arról beszélt a másiknak, hogy igenis meg lehet győzni a tanárt, az ő irányítója is öt könyvet adott fel neki olvasásra, de ő megmagyarázta, hogy egy is éppen elég. Majd ha te odakerülsz, lehet, hogy neked eleve csak azt az egyetlen könyvet fogja ajánlani, mondta társnőjének.
Ebben maradtak, áttértek más témára. Vagyis már a mesterin sem lesz olvasás?! Nem tudom, én leszálltam, nemcsak, mert megérkeztem úti célomhoz, hanem mert már-már közbeszóltam volna, hogy bezzeg az én egyetemi éveim alatt… Márpedig tudjuk, mennyire szeretik fiatalok-idősek egyaránt mások bezzegezését. Napirendre tértem hát én is, ez van, mondtam, véglegesen befellegzett a Gutenberg-galaxisnak, most már a Bill Gates-galaxisé a világ.
Ám aznap délután kénytelen voltam a témára visszatérni, mivel egy reklám teljesen kihozott a sodromból. Hetente újabb és újabb kötetekkel bővülő sorozatot hirdetnek, Nobel-díjas szerzők műveiből. De a reklámfilm kiagyalójának nem hiszem, hogy járt volna a kezében valaha könyvnek nevezett tárgy, vagy ha igen, legföljebb a mellékhelyiségben, lapokra metélten. Merthogy a reklámfilmben is széttépik a köteteket, a lapokat feldobálják, azok meg hullnak szanaszét, mint az óriáspelyhek.
Döbbenet! És a csupa szem-fül Audiovizuális Tanács ezt nem veszi észre! Ennél ész- és lélekrombolóbb hirdetést eddig még nem láttam. És hiába mondogattam magamnak, hogy valójában ez az igazi „tallózás”, szemezés, szemlézés, milyen felemelő a lapokat összegyűjteni, illesztgetni, rakosgatni – nem nyugodtam bele. Mert ennek semmi köze a fent említett galaxisváltáshoz, ennél már csak a könyvégetés rosszabb. De inkább hallgassak, nehogy a jövő heti reklámban alá is gyújtsanak a lapoknak, és valamelyik kedves íróm szavainak sercegésére kezdjék el sütögetni lángelméjénél a bendőbe valót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok