Balogh Levente

Balogh Levente

Közigazgatási reform mint figyelemelterelés

2025. január 24., 19:51

2025. január 24., 19:51

Van egy olyan érzésünk, hogy a Románia közigazgatási átszervezésére vonatkozó törvény jelenleg nem is annyira az ország és a polgárok számára létfontosságú, mint inkább a kormánynak.

Hiszen tegye fel a kezét az, aki úgy érzi, hogy a tavalyi, négy – ebből egy érvénytelenített – választással súlyosbított, a kampányosztogatások miatt csillagászati mértékű költségvetési hiánnyal végződött év után, a már elfogadott és a még elfogadásra váró gazdasági megszorítások árnyékában, a magyarellenes szélsőjobb megerősödése közepette, egy megismételt elnökválasztás előtt most az ugrik be, hogy „a kutyafáját, hát mennyire bosszantó már, hogy Romániában túl sok a megye és a település, mert a közigazgatása még mindig úgy néz ki, mint ahogy azt 1968-ban kialakították!”

Persze a tömbmagyar székelyföldi és partiumi területek autonómiájával kapcsolatos közigazgatási átszervezéseket bármikor tárt karokkal fogadnánk, de mindenki megnyugodhat: Marcel Ciolacu miniszterelnök fejében a legkevésbé sem a területi önrendelkezésre vonatkozó jogos magyar követelések jártak,

amikor alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bedobta a köztudatba a közigazgatási átszervezésről szóló törvény kidolgozásáról szóló hírt. Hanem az, hogy minél kisebb károkkal ússza meg a fentebb említett problémák fémjelezte idei – és várhatóan következő – évet is.

Amihez jobb híján pótcselekvésként, illetve kommunikációs trükként a közigazgatási átszervezés ügyét vette elő a sufniból, amelyben azokat a témákat tartják, amelyeket időnként elő lehet venni, ha valamilyen kellemetlen témáról el kell terelni a közvélemény figyelmét.

(Ez az a sufni, amelyben a magyarellenes hergelést is tartják, és amely amúgy ebben a témában is elő fog kerülni).

Persze ha véletlenül mégis sikerülne elfogadtatni egy reformtervezetet, az plusz nyereség lenne Ciolacu és a PSD számára a „dicsőség” miatt, hogy évtizedekre meghatározzák az ország fejlődését, de lényegesen kisebb az esélye annak, hogy ez megvalósuljon, mint annak, hogy egyéb fontos témák helyett ezzel sikerüljön lekötni a nyilvánosság figyelmét.

Ismeretes, hogy a közigazgatási átszervezés témáját már régóta görgeti maga előtt a politikum.

Az ezzel kapcsolatos érvek általában arról szólnak, hogy a jelenlegi megye- és településrendszer az 1968-as, még a kommunista rendszer idején kialakított megyésítés eredménye, és mint ilyen, korszerűtlen.

Ez alatt azt értik, hogy túl sok a megye és a település, ezért a reform lényege az lenne, hogy a jelenlegi 41 megyét bizonyos szempontok alapján összevonva kevesebb nagyobb megye jönne létre, míg a kistelepülések esetén húznának egy határt – 3000 vagy 5000 fő –, amely alatt nem lehetnének községek. Ami annyit jelent, hogy egy csomó falut és községet összevonnának.

A városok sem maradnának érintetlenek, egyes javaslatok szerint 10 ezer lakos alatt nem lehetne városnak minősíteni egy települést. Mindezt jórészt a takarékossággal indokolják, hiszen nem kellene annyi önkormányzati alkalmazottat fizetni.

Ami egyértelmű ostobaság, hiszen azt sem garantálja senki, hogy a nagyobb községek képesek lennének hatékonyan működni,

másrészt pedig továbbra is ott van az az elv, hogy nem társadalommérnökösködve, távoli irodákban kell a kulturális, történelmi és földrajzi hagyományokat, adottságokat semmibe véve eldönteni, hogy egy település vagy egy régió lakosai mely másik régióval kerüljenek „kényszerházasságba”, életképtelen új régiókat hozva létre.

A mostani, Ciolacu–PSD-féle tervezetről egyelőre semmit sem tudni, de máris kezdi elérni a célját: egyre többet beszélnek róla, és lassan kezdi tematizálni a médiát, miközben beindult a politikai vita is.

Az eddigi reformtervezetek jórészt két dolgon buktak el. Egyrészt azon, hogy a jelenlegi alkotmány nem ismer el köztes közigazgatási szintet a megyék és az állami szint között, vagyis alkotmánymódosítás nélkül nem jöhetnek létre régiók az összevont megyékből, és nem lehet regionális közigazgatást bevezetni. Másrészt azért, mert a román illetékesek tervei – hogy, hogy nem – valahogy mindig igyekeztek szétszabdalni, egymástól különböző „nagymegyékbe” sorolni a jelentős magyar lakosságú megyéket.

Természetesen ennek az volt a célja, hogy az így létrejövő nagyobb közigazgatási egységekben alacsony legyen a magyarok számaránya, így ne kelljen biztosítani számukra a nyelvhasználati és egyéb jogokat, ami a legrövidebb út az asszimiláció felé.

Az RMDSZ viszont rendszerint kormánypozícióban volt, így sikerrel meg tudta akadályozni a magyarok számára katasztrofális következményekkel járó tervezetek megvalósulását. És most is ugyanez a forgatókönyv fog megvalósulni – már ha egyáltalán eljutunk addig, hogy valamilyen érdemi tervezet a nyilvánosság elé kerül.

A jelenlegi, háromtagú kormánykoalíció az RMDSZ nélkül nem rendelkezik parlamenti többséggel,

így egy számunkra veszélyes tervezet ugyan átmehet ellenzéki szavazatokkal – hiszen három magyargyűlölő, neofasiszta párt mellett az az USR is az ellenzék sorait gyarapítja, amely tavaly állt elő egy agyament közigazgatásireform-tervezettel –, ám ez egyben a kabinet búcsúját is jelentené, hiszen egy esetleges ilyen forgatókönyv esetén borítékolható lenne a magyar szervezet kilépése a kormányból.

Nem véletlen, hogy az RMDSZ máris jelezte: a közigazgatási reform előtt alkotmánymódosítást tart szükségesnek – márpedig annak keresztülvitele a jelenlegi parlamenti erőviszonyok közepette gyakorlatilag lehetetlen, hiszen vagy mindkét házban kétharmados támogatás lenne szükséges hozzá, vagy az összes képviselő és szenátor háromnegyedéé. Ezután pedig még népszavazáson is meg kellene erősíteni.

Vagyis ez már egy olyan feltétel, amely képes megakadályozni az egész folyamatot.

De mint már említettük, vélhetően nem is a közigazgatási reform a lényeg, hanem a róla szóló vita. Amelyben a már említett magyar aggodalmak kapcsán kerül majd elő a magyar kártya, így biztosított a hosszú ideig tartó, etnikai felhangokat sem nélkülöző polémia, amely legalább valamelyest háttérbe szorítja a pazarló kormányzás miatti megszorításokat. Illetve azt, hogy az illetékes állami szervek még mindig nem adtak kimerítő, részletes és hiteles magyarázatot arra, hogy pontosan milyen információk alapján kellett érvényteleníteni a tavalyi elnökválasztást.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy

annak sem elhanyagolható az esélye, miszerint a Ciolacu által beharangozott átalakítás már csak azért sem valósul meg, mert az általa vezetett kormány a gazdasági és társadalmi problémák közepette ki sem húzza addig, hogy egyáltalán kidolgozza.

Vagyis jelen állás szerint nagyon komoly az esély arra, hogy az egészből ismét csak nem lesz semmi – viszont ismét csak nagyon sokat fognak beszélni róla.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Auf wiedersehen, Iohannis!

Személy szerint helyesnek tartom, hogy Klaus Iohannis rászánta magát, és távozik az elnöki tisztségből. Épp csak egy baj van: megkésett a gesztussal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump beindult: ukrajnai béke száz nap alatt, gázai Riviéra?

Döbbenetes, az eddigi gyakorlattal radikálisan szakító megoldási javaslatok a világ jelenleg két legsúlyosabb konfliktusa ügyében – senki sem mondhatja, hogy Donald Trump második elnöksége nem impozáns lépésekkel kezdődik.

Páva Adorján

Páva Adorján

Szép Magyarország, hadd vegyünk belőled egy darabot!

Bár egész gyerekkoromban szűnni nem akaró zaklatásoknak voltam kitéve magyarságom miatt, forrófejű fiatalként Magyarországra átkerülve egy adott ponton azon röhögtem: azért nem ártott volna, ha néha-néha itt is átvonul egy román tankhadosztály.

Balogh Levente

Balogh Levente

Bárcsak Erdélyre is szemet vetne Trump!

Zord időjárás ide, metsző hideg oda, nem lehet most olyan rossz grönlandinak lenni.

Bede Laura

Bede Laura

A szegényektől a keveset is elvenni

Egy kenyér, margarin és talán a legolcsóbb, 100 grammos kiszerelésű felvágott – az idei évtől körülbelül ennyit vásárolhatnak havonta a rászorulók az élelmiszer-utalványok formájában kapott állami támogatásból.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Iohannis politikai holttestén táncolna a román szélsőjobb

Tovább mélyíti a tavalyi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése nyomán kirobbant belpolitikai válságot a román ellenzék Klaus Iohannis elnök menesztését célzó akciója.

Balogh Levente

Balogh Levente

Európa gyenge, és ezt Trump most újfent az orrunk alá dörgöli

Meg kell hagyni, meglehetősen erős kezdés, hogy Donald Trump új elnökségének egyik első lépéseként azzal indítaná a rendrakást a világban, hogy egy európai országgal, sőt szomszédjával, katonai szövetségeseivel szemben fogalmaz meg területi követeléseket.